A cikk rövid összefoglalója itt olvasható:
A vis maior egy „nagyobb erő”, elháríthatatlan külső ok, amely kívül esik az ellenőrzési körünkön és amelynek bekövetkezését nem láthattuk előre.
A vis maior körülmény esetén a másik félnek okozott kár megtérítése alól mentesülhetünk.
A bíróság jogosult dönteni arról, hogy az adott körülmény vis maiornak minősülhet-e, avagy sem.
Tipikusan a természeti katasztrófák, politikai-társadalmi események a kialakult gyakorlat szerint vis maior körülménynek minősülnek, azonban a felek közötti szerződést is vizsgálni kell.
A magyar bíróságok a vis maior körülményre történő hivatkozást szigorú mérce alapján értékelik.
Vis maiorral hivatkozás esetén a bíróságok mindig az adott szerződés és az adott eset körülményei vonatkozásában vizsgálják meg, hogy
- a szerződésszegés közvetlen összefüggésben van-e azzal az eseménnyel, amelyre hivatkoznak, tehát fennáll-e az ok-okozati összefüggés,
- ésszerű intézkedések mellett sem volt-e elvárható a következmények elkerülése,
- a szerződés megkötésekor kellett-e számolni az esemény bekövetkezésével.
A vis maior körülmény a szerződés megszűnését eredményezheti, ha a teljesítés ellehetetlenül, azonban előfordulnak olyan esetek is, amikor csak késedelmet okoz. Ilyenkor a szerződést módosítani kell.
Sok bírósági eljárás van folyamatban jelenleg is az építőipart érintően. A leggyakoribb hivatkozás a munkaerő-hiányra, alapanyag hiányra alapul.
A bíróság mércéje szerint ha objektív módon nem elháríthatatlan az adott esemény, akkor a szerződés nem lehetetlenül el, a szerződést teljesíteni kell és adott esetben a kárt meg kell téríteni.
Fontos megjegyezni, hogy más szabályok vonatkoznak arra az esetre, amikor természetes személy szerződött egy vállalkozással és más arra, amikor két vállalkozás kötött szerződést egymással.
A teljes cikk alábbi linken érhető el:
https://tudastar.ingatlan.com/tippek/vis-maior-az-epitoiparban/
