Az Országgyűlés által 2023. május 23. napján elfogadott és 2023. július 24. napján hatályba lépett az új Panasztörvény, amely alapjában változtatta meg a visszaélés-bejelentések rendszerét.
Kire vonatkozik az új Panasztörvény és mikortól kötelező alkalmazni?
A jelenleg hatályos jogszabály a 250 főnél nagyobb létszámú foglalkoztatóknál 2023. július 24. napjától, az 50-249 fő közöttiek esetében pedig 2023. december 17. napjától kötelezettségként írja elő a visszaélés-bejelentési rendszer létrehozását és üzemeltetését a magán- és közszféra meghatározott szereplői számára.
50 fő alatti foglalkoztatotti létszám esetén is be kell vezetni a rendszert?
Fontos tudni, hogy az 50 fős foglalkoztatotti létszám alatt is kötelező a panaszbejelentési rendszert kialakítani és működtetni bizonyos tevékenységi körrel rendelkező foglalkoztatóknál. Ilyenek például: könyvelő, könyvvizsgáló, ügyvéd, ingatlanügyletekkel foglalkozó vállalkozás, székhelyszolgáltató, nemesfém kereskedő cégek is.
A törvény lehetőséget biztosít a vállalkozások számára, hogy a belső visszaélés-bejelentési rendszert megbízott bejelentővédelmi ügyvéd útján működtessék.
Mit csinál a bejelentővédelmi ügyvéd?
A jogszabály értelmében a bejelentővédelmi ügyvéd megbízási szerződés alapján látja el tevékenységét, akinek legfontosabb feladatai:
- fogadja a megbízó tevékenységével összefüggő bejelentéseket,
- jogi tanácsadást nyújt a bejelentőnek a visszaélés-bejelentés megtételével kapcsolatban,
- kapcsolatot tart a bejelentővel, tőle a bejelentés kivizsgálása érdekében szükség esetén tájékoztatást, felvilágosítást kérhet,
- a megbízó rendelkezése szerint közreműködhet a bejelentés alapján indult vizsgálat lefolytatásában, és
- kérésére írásban tájékoztatja a bejelentőt a bejelentéssel kapcsolatos eseményekről, különösen a bejelentés alapján indult vizsgálat eredményéről, a megbízó által megtett intézkedéséről vagy a vizsgálat lefolytatásának elutasításáról.
Milyen összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak a bejelentővédelmi ügyvédre?
A bejelentővédelmi ügyvédre szigorú összeférhetetlenségi szabályok az irányadóak: e fenti feladatokat nem láthatja el olyan ügyvéd, aki a leendő megbízóval egyéb szerződéses (megbízási, munka-, munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszony) jogviszonyban áll, vagy állt a megelőző 5 évben.
Ki tehet bejelentést a visszaélés-bejelentő rendszerben?
A belső visszaélés-bejelentési rendszerben olyan információt lehet bejelenteni, amely jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre, mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozik.
Lényeges, hogy a visszaélés-bejelentési rendszerben nem kizárólag a foglalkoztató által foglalkoztatott személyek tehetnek bejelentést. Jogosult például a foglalkoztatóval szerződéses kapcsolatban álló egyéni vállalkozó, a foglalkoztató tulajdonosa, ügyvezetője, gyakornoka, a foglalkoztató jelenlegi vagy volt beszállítója, illetve alvállalkozója vagy annak irányítása alatt álló személy, vagy az olyan személy is, akinek az esetében a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött vagy a foglalkoztatás megszűnt.
Miért érdemes bejelentővédelmi ügyvédet megbízni?
- a bejelentővédelmi ügyvéd ismeri a hatályos jogszabályi környezetet és nyomon követi a változásokat
- rendelkezik a visszaélés-bejelentő rendszer működtetéséhez szükséges szaktudással
- jogosultsággal rendelkezik a bejelentések fogadására és kivizsgálására
- biztosítja az anonimitást és az adatvédelmi követelményeknek való megfelelést
- bejelentővédelmi ügyvéd megbízása esetén nem kell saját apparátust kialakítani, kiképezni és fenntartani, így leveszi a terhet a cégről a bejelentés kezelésével kapcsolatban, tehát költséghatékonyabb megoldást nyújt.
Keresse győri ügyvédi irodánkat, ha a belső visszaélés-bejelentési rendszert kell kiépíteni a vállalkozásánál és bejelentővédelmi ügyvédi szolgáltatást keres. Jogi tanácsadással, szabályzatok és adatvédelmi tájékoztatók készítésével, rendszerbevezetéssel, bejelentésfogadásra és kivizsgálásra vonatkozó jogi szolgáltatással állunk rendelkezésére!
