Az új Panasztörvény fontos kötelezettségeket tartalmaz a foglalkoztatók számára. Gondoskodjon határidőben a törvényi kötelezettségek teljesítéséről! Önnek van már bejelentővédelmi ügyvédje?
A törvény alapja az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről. Ezen irányelvet minden tagállamnak kötelezően be kell emelnie saját jogrendjébe.
A fenti irányelv és ennek beemelése következtében az Országgyűlés 2023. május 23. napján elfogadott és 2023. július 24. napján hatályba lépett a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény” (továbbiakban. panasztörvény) szabályozza az úgynevezett belső visszaélés-bejelentési rendszert, amelynek révén a köz- és magánszférában foglalkoztatottak bejelenthetik a tapasztalt jogsértéseket.
Legkésőbb 2023. december 17. napjáig a foglalkoztatóknak gondoskodniuk kell a visszaélésbejelentő-rendszer bevezetéséről és üzemeltetéséről!
Az új panasztörvény célja
A panasztörvény célja, hogy gyakorlatilag bármely jogellenes vagy jogellenesnek vélt cselekmény, mulasztás vagy visszaélés bejelentésre kerülhessen a foglalkoztató részére, és ezt ők egy szabályozott rendszeren keresztül kötelesek legyenek kivizsgálni. A bejelenthető magatartások alá pedig nemcsak a jogszabályba ütköző magatartások tartoznak, hanem a munkáltató belső szabályzatában jogellenesnek minősítettek is.
Ki minősül foglalkoztatónak?
A törvény pontos fogalommeghatározással meghatározza ki a foglalkoztató (aki természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat) és felsorolja, kik tartoznak ezen fogalom hatálya alá.
Foglalkoztató, aki belső visszaélés-bejelentési rendszert hoz létre
a) legalább 50 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat
b) foglalkoztatottak létszámától függetlenül
ba) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 1. § (1) és (1a) bekezdése hatálya alá tartozó foglalkoztató. Kiterjed tehát a:
a) hitelintézetre;
b) pénzügyi szolgáltatóra;
c) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményre;
d) önkéntes kölcsönös biztosítópénztárra;
e) nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést végzőre;
f) ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzőre; (pl. ingatlanközvetítők, ingatlanberuházó és értékesítéssel is foglalkozó építőipari cégek)
g) könyvvizsgálói tevékenységet végzőre;
h) könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végzőre;
i) játékkaszinót, kártyatermet működtetőre vagy távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervezőre;
j) nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedőre;
k) árukereskedőre, amennyiben tevékenysége folytatása során hárommillió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el;
l) ügyvédre, ügyvédi irodára, európai közösségi jogászra, európai közösségi jogászi irodára (a továbbiakban együtt: ügyvéd), kamarai jogtanácsosra, közjegyzőre;
m) bizalmi vagyonkezelőre;
n) virtuális és törvényes fizetőeszközök, illetve virtuális fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóra;
o) letétkezelő pénztárca-szolgáltatóra;
p) kulturális javak (műalkotások, régiségek) kereskedelmével vagy közvetítésével foglalkozó szolgáltatóra olyan ügyletek vagy ügyletsorozatok vonatkozásában, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a hárommillió forintot;
q) kulturális javak (műalkotások, régiségek) tárolásával vagy kereskedelmével szabadkikötőkben foglalkozó vagy közvetítőként szabadkikötőkben eljáró szolgáltatóra olyan ügyletek vagy ügyletsorozatok vonatkozásában, amelyek értéke eléri vagy meghaladja a hárommillió forintot; és
r) székhelyszolgáltatóra.
bb) a Magyarországon bejegyzett és az Európai Unió határain kívül engedélyesként vagy üzemeltetőként tengeri olaj- és gázipari tevékenységet folytató foglalkoztató,
bc) a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztató, és
bd) a Magyarország területén tartózkodó magyar és nem magyar lobogójú, üzemben lévő úszólétesítmény üzemeltetője.
Lényeges tehát, hogy az 50 fő alatti foglalkoztatottal rendelkező vállalkozásoknak is ki kell építeniük és üzemeltetniük kell a visszaélés-bejelentő rendszert, amennyiben a fenti tevékenységeket folytatják.
Ügyvédi irodánk a panaszbejelentő rendszer kiépítését, a vonatkozó szabályzatok, tájékoztatások és oktatások elkészítését és az erre vonatkozó tanácsadást is vállalja, továbbá, ha kiszervezett megoldást keres vállalkozása számára, akkor megbízás alapján bejelentővédelmi ügyvédként a bejelentések fogadására és kivizsgálására is megoldást nyújt!
Konzultáljon győri ügyvédi irodánkkal a visszaélés-bejelentő rendszerrel kapcsolatos kérdéseivel kapcsolatban!
