Az LL.M. rövidítés az egységes osztatlan jogászképzésre épülő posztgraduális szakirányú továbbképzés. Ezen szakképzést elvégzettek mesterfokozatot szereznek és jogosultak az LL.M. cím használatára. Az LL.M. rövidítés a „Legum Magister” vagy „Master of Laws” szavakból ered és ahogy az összes latin rövidítésben, az első betű duplázásával jelölik, hogy többesszámban van a rövidített szó. A cím viselése azt jelenti, hogy az ügyvéd valamely szakterületen mesterfokozatot szerzett.

Egy vitás jogi ügy kialakulása esetén érdemes a lehető legkorábban szakértő ügyvéd segítségét kérni tekintettel arra, hogy nagyban elő tudja segíteni az eredményességet, ha kellő megfontoltsággal és szakmai támogatással kezdünk el megoldást találni a felmerült jogi problémára. A mai világban a jogszabályok dömpingjének korát éljük, ahol rendkívül gyakran változnak a normák, így azokhoz a szakterület legjobb ismerői, az ügyvédek tudnak a legkönnyeben alkalmazkodni és azok között eligazodni. Az ügyvéd a jogi szakma professzionális szakembere, az adott szakterület legjobb ismerője, aki a jogszabályok keretei között nyújt hatékony szakmai segítséget.

Annak érdekében, hogy az eljáró ügyvéd szakmailag megalapozott tanácsot tudjon adni ügyfelének, szükséges ismernie az adott ügy minden részletét, amely telefonon vagy e-mail útján kevésbé kivitelezhető. A személyes konzultáció alkalmával kerülhet sor az ügy releváns iratainak átadására, az ügy megismerésére, a tényállás közös megbeszélésére, az ügyfél igényeinek feltárására, a megoldási javaslatokra és a lehetséges kimenetelek értékelésére.

Ügyfeleink kényelme fontos számunkra, ezért ügyvédi irodánkban készpénzzel, banki átutalással vagy bankkártyával is lehetőséget biztosítunk a fizetésre.

Fizessen kényelmesen bankkártyával!

Az ügyvédi megbízási díj (munkadíj) szabad megállapodás tárgya, amely az ügy jellegére, összetettségére és az elvégzendő feladatok mennyiségére tekintettel kerül meghatározásra. Minden ügy egyedi, még a gyakrabban előforduló ügyeknek is megvan a sajátossága és minden ügy egyforma körültekintést és alapos munkavégzést igényel.

Többféle díjképzési módszer létezik, amelyek alapján az ügyvédi díjazás lehet egyösszegben meghatározott, azaz fix díjas, óradíj alapú, százalékos, sikerdíjas illetve ezek ötvözete. Az ügyvédi munkadíjak megítélésekor nem szabad megfeledkezni arról, hogy mire valakiből ügyvéd lesz, a középiskolai tanulmányok elvégzését követően legalább további 8 év tanulás áll mögötte, nem beszélve arról, aki még tovább bővítette tudását egy 2 éves szakjogász vagy más posztgraduális képzés, továbbá a nyelvismeretek elsajátítása során. Figyelemmel a folyamatosan változó jogszabályi környezetre, az ügyvédnek mindezek után is folytatnia kell az élethosszig tartó a tanulást a folyamatos szakmai továbbképzésekkel az ügyfelek biztonsága és a megfelelő felkészültség érdekében.

Az ügyvédi ellenjegyzés az ügyvédi tevékenység egyik kiemelkedő jogosítványa. Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény alapján az ügyvéd az ellenjegyzéssel tanúsítja, hogy az okirat a jogszabályoknak megfelel, a felek nyilatkoztak arról, hogy az okiratban foglaltak megfelelnek az akaratuknak, az okiratban megjelölt felek, illetve az eljáró képviselőik azonosítását elvégezte és az okiratot a felek előtte írták alá vagy az okiraton szereplő aláírást előtte sajátjukként ismerték el. Az ügyvéd  az ellenjegyzéssel egy teljes bizonyító erejű magánokiratot hoz létre, az ellenjegyzés az okiratok fokozott hitelességét szolgálja. Bizonyos ügykörök esetében jogszabály alapján kötelező az ügyvédi ellenjegyzés, ilyenek az ingatlanügyek és a cégügyek.

Alapvetően nincs különbség az egyéni ügyvéd és az ügyvédi iroda között abból a szempontból, hogy mindkét formában lehet végezni ügyvédi tevékenységet. Léteznek egyéni ügyvédek, akiknek nagyobb létszámú irodája van több munkatárssal, ügyvédjelöltekkel és akár alkalmazott ügyvédekkel, ugyanakkor ügyvédi irodai formában is működnek egyszemélyes ügyvédi irodák, mint ahogy egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság is létezik. A nagyobb munkatársi létszám mindkét forma esetében jellemzően azt eredményezi, hogy szélesebb körű szakmai tudás és szakmai tapasztalat összpontosul egy helyen és ezáltal több szakterületen is nyújtanak megfelelő szakmai színvonalú ügyvédi szolgáltatást. A magyar nyelv érdekessége, hogy ügyvédi irodának nevezzük az egyéni ügyvéd munkavégzési helyéül szolgáló irodát is, így tehát az egyén ügyvéd is ügyvédi irodában dolgozik. Összességében megállapítható, hogy kiemelkedő szakmai tapasztalattal rendelkező ügyvéd dolgozhat tehát egyéni ügyvédként, illetve kisebb vagy akár nagyobb ügyvédi irodánál.

Az ügyvédjelölt (más néven „ügyvédbojtár”) az ügyvédhez hasonlóan jogász végzettséggel, tehát jogi diplomával rendelkezik, viszont jogi szakvizsgával még nem. Ez azt jelenti, hogy önálló jogi munka végzésére, vagyis például jogi képviselet ellátására még nem jogosult. A jogi szakvizsga letételéhez 3 év joggyakorlat szükséges, amelyet az ügyvédjelölt többek között ügyvéd mellett tud megszerezni és csak ezt követően engedélyezett számukra a jogi szakvizsga időszak megkezdése és az egyes részvizsgák letétele az Igazságügyi Minisztérium szervezésében. Az ügyvédjelölt a vizsgák sikeres letételét követően már ügyvédként is tevékenykedhetnek tovább. Az ügyvédjelölt az egyéni ügyvéd vagy ügyvédi iroda alkalmazásában áll, munkáját az ügyvéd irányítása alatt és szakmai jóváhagyása mellett, továbbá képviseletében eljárva látja el. Az ügyvédjelölt bizonyos korlátok között részt vehet bírósági tárgyaláson és hatóságok előtt is eljárhat a munkáltató ügyvéd helyetteseként.

A gyakornokok általában még a jogi egyetemi tanulmányaikat folytatják és nem rendelkeznek jogász végzettséggel, azonban a szakmai tapasztalat megszerzése céljából már a tanulmányok mellett megkezdték munkájukat, amellyel hasznos gyakorlatra tehetnek szert. A gyakornokok a jogi diploma megszerzését követően dolgozhatnak tovább ügyvédjelöltként. Gyakornokként dolgozhat az is, aki már rendelkezik jogi végzettséggel, azonban még nem kezdte meg ügyvédjelölti tevékenységét.

Az alkalmazott ügyvéd rendelkezik jogász végzettséggel és jogi szakvizsgával is, a területi ügyvédi kamara tagja, azonban a tevékenységét nem önállóan végzi, hanem egy egyéni ügyvéd vagy egy ügyvédi iroda munkavállalójaként. Az alkalmazott ügyvéd az ügyvédi tevékenységet önállóan nem láthatja el, kizárólag az ügyvéd felelősségi körén belül és utasításai alapján működhet közre az ügyvéd vagy az ügyvédi iroda munkájában. Az alkalmazott ügyvéd részt vehet bírósági tárgyaláson és hatóságok előtt is eljárhat a munkáltató ügyvéd helyetteseként. Az alkalmazott ügyvéd ellenjegyzési joggal nem rendelkezik, azonban jogosult helyettesként eljárni akár egy szerződés megkötése során, amikor is elvégzi a személyazonosság megállapítását és tanúsítja a felek aláírásának hitelességét.

Cégek, de akár magánszemélyek között is előfordul, hogy több, egymással együttműködő ügyvéddel vagy ügyvédi irodával dolgoznak együtt, különösen hasznos és eredményes lehet ez az együttműködés, ha indokolt egy olyan szakértő igénybe vétele, aki az adott szakterületet mélyrehatóan ismeri, kellően szerteágazó kapcsolatrendszerrel rendelkezik, illetve eredményei kimagaslóak.

Az ügyvéd és az ügyfél között a legfontosabb a kölcsönös bizalom. Természetesen kiválasztási szempontként szükséges figyelembe venni az ügyvéd, ügyvédi iroda, vagy a munkatársaik szakmai jártasságát, szakterületét és tapasztalatait is. Fontos, hogy hatékony kommunikáció működjön az ügyvéd és az ügyfél között, továbbá meg kell lennie az összhangnak a megbízó elvárásai, valamint az ügy reális kimenetelének lehetőségei között. Érdemes a szakmai képzettség és tapasztalat mellett a jó kommunikációs készséggel, helyzetfelismerő képességgel és meggyőző erővel rendelkező, határozott fellépésű ügyvédet választani.

Manapság a legtöbben az internet segítségével tájékozódnak, de sokan kérnek ajánlást a családjuktól, baráti körükből vagy ismerőseiktől. Az ügyvédek közvetítőt nem vehetnek igénybe, így óvakodjunk az ügyvédi szolgáltatást kínáló cégektől vagy más személyektől, sőt legyen gyanús, ha valaki „mindenáron” ajánlani akar Önnek egy ügyvédet vagy nem tájékoztatja a szabad ügyvédválasztás jogáról. Ügyvédi tevékenységet cégek vagy ügyvédként be nem jegyzett jogászok sem végezhetnek, ez bűncselekménynek minősül.

Azt javasoljuk, hogy az adott ügyben szakmai tapasztalattal rendelkező ügyvédet érdemes választani és nem árt ellenőrizni a Magyar Ügyvédi Kamara hivatalos ügyvédkereső oldalán, hogy aktív bejegyzett kamarai tag ügyvédként van-e nyilvántartásba véve az a személy, akire a választásunk esett.

Nagyobb ügyvédi irodák esetében a tudás összeadódik, több szem többet lát, a tapasztalatcsere előnyt jelenthet egyes ügyekben, de az egyszemélyes ügyvédi praxisok is tudnak magas színvonalat biztosítani. A legfontosabb, hogy legyen meg a kölcsönös bizalom az ügyvéd és az ügyfél között, hiszen ez az alapja minden sikeres együttműködésnek.

Bizonyos korlátok között igen. Az ügyvédi tevékenység folytatására adott megbízás főszabály szerint szabad megállapodás tárgya. Néhány fontosabb eset az alábbiakban olvasható:

Léteznek olyan ügyek, amelyeket az ügyvéd azért nem vállalhat, mert korábban olyan helyen dolgozott, amely a törvényben meghatározott ideig kizárja, hogy az adott ügyet elvállalja vagy az adott hatóság, bíróság előtt eljárjon. Példaként említhető, ha az ügyvéd korábban bíróként, ügyészként vagy rendőrként dolgozott, vagy ha egy ügyfél olyan céggel szemben kéri az ügyvédet eljárni, amely korábban az ügyvéd munkáltatója volt.

Ha az ügyfélnek már van más ügyvédje, az új ügyvéd a megbízást csak akkor vállalhatja, ha a korábbi megbízás megszűnését az ügyfél igazolta, vagy a korábbi megbízott, a másik ügyvéd az együttes megbízáshoz hozzájárult.

Azt javasoljuk, hogy lehetőség szerint hozza el magával az ügyre vonatkozó összes iratát, még azokat is, melyekről azt gondolja, hogy nincs jelentőségük és szerinte nem fontosak, mivel mindennek lehet jelentősége az ügy szempontjából.

Az ügyvédi konzultáción elsősorban az ügyvéd irányítja a beszélgetést, de fontos szerepe van az ügyfél együttműködésének is. Részben hasonló a helyzet ahhoz, amikor szakorvosi rendelésre megyünk el, ahol az orvos megpróbálja felmérni a kliens állapotát. Fontos, hogy az ügyfél jól érthetően össze tudja foglalni az ügy előzményeit, a tényeket, eseményeket. 

Az ügyvéd köteles a megbízóját beazonosítani, így kérjük, hogy az első találkozás alkalmával hozzon magával személyi igazolványt, lakcímkártyát, adókártyát vagy céges megbízás esetén céges iratokat.

Ügyvédi irodánkban dolgozó ügyvédek internetes konzultáció keretében is vállalnak jogi tanácsadást ügyfeleink részére. Az on-line tanácsadás az ingyenes Skype nevű programon keresztül működik, amelyet egyszerűen le lehet tölteni számítógépre vagy mobiltelefonra egyaránt.

Az on-line jogi tanácsadás előtt díjbekérőt küldünk, amelynek kiegyenlítését követően biztosítunk időpontot a konzultációra. Kérjük, hogy szíveskedjenek ellenőrizni a Skype alkalmazás, a mikrofon és a kamera működőképességét a hatékony ügyvitel érdekében.

Igen. Ügyvédi irodánk vállal on-line szerződéskötést is, amelynek során a szerződő felek azonosítása a Skype nevű programon keresztül történik. A videóhívást az ügyvédi kamarai szabályoknak megfelelően rögzítenünk kell és meg kell őriznünk a jogszabályokban foglalt határidőig. A távazonosítás és az aláírás sajátkezűségének a szerződő fél általi on-line elismerése után az ügyvéd jogosult ellenjegyzéssel ellátni az okiratot.

Megrendelés esetén teljes folyamatról rövid leírást küldünk, amelyből minden fontos tudnivaló megismerhető. A távazonosítás és távellenjegyzés az egyik legkedveltebb és legrugalmasabb szerződéskötési eljárás, hiszen a távollevő feleknek nem szükséges hosszú és költséges utazást vállalni a szerződéskötés érdekében, csak az aláírt okiratoknak kell posta vagy futárszolgálat útján mozognia a szerződő felek és a szerződésszerkesztő ügyvéd között.

Távellenjegyzés és távazonosítás a leggyakrabban adásvételi szerződés, ajándékozási szerződés, meghatalmazás készítése, cégalapítás, változásbejegyzési eljárás és más cégeljárások esetén fordulnak elő, de más okiratok és jogi eljárások során is hatékonyan alkalmazható.

A törvény lehetőséget biztosít – bizonyos feltételek esetén – az egyszerűsített, gyorsított cégbejegyzési eljárásra is, melynek eredményeként a bejegyzési kérelem benyújtását követő 1 munkanap alatt sor kerülhet a cég bejegyzésére.

Az egyszerűsített cégeljárás egy olyan kivételes eljárás, amelyet olyan Kft., Bt. vagy Kkt. választhat, amely esetében a létesítő okirat szerződésminta alkalmazásával kerül elkészítésre. Amennyiben a cégbejegyzési kérelem és mellékletei megfelelnek a jogszabályokban foglaltaknak, a cégbíróság az érkezéstől számított 1 munkanap alatt a céget bejegyzi a cégnyilvántartásba vagy hiányosság esetben a cégbejegyzési kérelmet elutasítja.

Hiánypótlásnak tehát az egyszerűsített cégeljárásban nincs helye, azonban az elutasításhoz fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha 8 napon belül ismételten kérik a cég bejegyzését, tehát van lehetőség az elutasítás orvoslására, azonban ebben az esetben a cégbejegyzés nem történik meg 1 munkanapon belül.

Az 50 fő foglalkoztatotti létszám feletti vállalkozásoknak és bizonyos feltételek mellett az 50 fő alattiaknak is belső visszaélés-bejelentési rendszert kell működtetniük.

A rendszer működtetését bejelentővédelmi ügyvéd megbízásával is lehet teljesíteni.

Az összeférhetetlenségi szabályok miatt olyan ügyvédet lehet csak megbízni ezzel a feladattal, aki 5 éven belül más jogviszonyban nem állt a vállalkozással.

A bejelentővédelmi ügyvéd a megbízás keretein belül fogadja a bejelentéseket, jogi tanácsadást nyújt a bejelentőnek, kapcsolatot tart a bejelentővel, tájékoztatást kérhet tőle, közreműködhet a bejelentés kivizsgálásában, ha a megbízó ezt igényli, tájékoztatja a bejelentőt a bejelentéssel kapcsolatos eseményekről.