Tapasztalataink szerint sok esetben már egy hivatalos ügyvédi felszólító levél is elegendő a tartozás behajtásához és az adós fizetésre bírásához, hiszen ez az első komoly jelzés, amelyből az adós már láthatja az Ön elszántságát és kész további jogi útra terelni az ügyet

Abban az esetben, ha a fizetésképtelenség megállapításának feltételei nem állnak fenn, akkor a céggel szemben a felszámolási eljárás megindítása helyett fizetési meghagyásos eljárást célszerű indítani. Szintén fizetési meghagyás kibocsátását célszerű kezdeményezni magánszemély adósokkal szemben.

Kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, melynek összege az egymillió forintot nem haladja meg, feltéve, hogy a félnek van ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye, illetve székhelye vagy képviselete és a pénzkövetelés nem munkaviszonyból ered.

Ha a fizetési meghagyást ellentmondással határidőn belül nem támadták meg, akkor az jogerőre emelkedik és ugyanolyan hatálya lesz, mint egy jogerős bírósági ítéletnek.

Ugyanakkor a fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a közjegyzőnél ellentmondással élhet. A kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul át. A jogosultnak ekkor meghatározott határidőn belül bírósághoz kell fordulnia.

Amennyiben az ügyvédi felszólítás nem vezetne eredményre azonban az adós egy gazdasági társaság (pl.: Zrt., Kft., Bt., Kkt.) úgy célravezető lehet felszámolási eljárást indítani vele szemben. Ez az eljárás jelenti a legnagyobb jogi pressziót, hiszen, ha a társaság tulajdonosai tovább szeretnék működtetni a céget és nem szeretné, ha felszámolásra kerülne és ezáltal megszüntetnék, akkor inkább kifizeti a tartozását.

A felszámolási eljárás megindításának szigorú szabályai vannak, így nagyfokú odafigyelést igényel mind az ügyfél mind pedig az eljáró ügyvéd részéről. A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén folytatható le. Amennyiben a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a tartozás lejáratának (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat csatolni kell.

Az új polgári perrendtartásról szóló törvény rendkívül szigorú feltételeket hozott a peres eljárások mindennapjaiba komoly kihívás elé állítva ezzel a jogait érvényesíteni kívánó ügyfelet, ügyvédet, de még a bíróságot is.

Nagyon fontos, hogy már az első pillanattól kezdve minden szükséges bizonyítékot felkutassunk és megfelelő ténybeli és jogi indoklással a bíróság tudomására hozzunk a per kezdeményezését szolgáló első iratban, a keresetlevélben.

Érdemes tudni, hogy a keresetlevél előkészítése az új törvényi előírásoknak történő megfelelés érdekében lényegesen hosszabb időt igényel, mint korábban és nagyfokú precizitást igényel.

A bíróság a keresetlevelet, annak befogadását követően megküldi az ellenérdekű fél (alperes) részére, majd ha az alperes előadta érdemi ellenkérelmét és azt a bíróság befogadta, akkor az iratok megérkezését követően az ügy perfelvételi vagy érdemi tárgyalására határnapot tűz ki és arra a jogosultat felperesként, a kötelezettet pedig alperesként megidézi.

A fentiek útján tehát a pereskedés veszi kezdetét a felek között, ahol a felperesnek a bíróság előtt kell bizonyítania, hogy a követelése milyen jogcímen és milyen összegben áll fenn.