Az új Panasztörvény minden 50 fő feletti létszámú foglalkoztatónak kötelezően előírja a visszaélésbejelentő-rendszer működtetését.
Bizonyos tevékenységi körök végzése esetén az 50 fő alatti foglalkoztatottal rendelkezők esetében is kötelező a panaszkezelő rendszer kiépítése és üzemeltetése. Ilyenek például: az ingatlan ügyletekkel foglalkozó cégek (ingatlanközvetítők, beruházó cégek, építőipari vállalkozások, akik értékesítéssel is foglalkoznak), székhelyszolgáltatók, ügyvédek, könyvelők és könyvvizsgálók, stb.
A teljes lista ebben a cikkünkben olvasható.
A panaszbejelentő rendszer kiépítését és működtetését bejelentővédelmi ügyvéd segítségével is lehet teljesíteni.
Legkésőbb 2023. december 17. napjáig a foglalkoztatóknak gondoskodniuk kell a visszaélésbejelentő-rendszer bevezetéséről és üzemeltetéséről!
A kötelezettség elmulasztása esetén szabálysértési bírság és munkaügyi bírság szabható ki.
Keresse ügyvédi irodánkat és konzultáljon a visszaélésbejelentő-rendszer kiépítése és működtetésével kapcsolatos kérdéseivel!
Ki jogosult bejelentést tenni?
A jogszabály nagyon tágan értelmezi a bejelentők körét. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy szinte bárki jogosult bejelentést tenni (a foglalkoztató korábbi, a jelenlegi vagy leendő munkavállalói, a foglalkoztatóval szerződéses jogviszonyban álló és állt személyek).
A bejelentés módja
A törvény értelmében a bejelentés történhet szóban (egyidejű jegyzőkönyv felvételével), írásban, telefonon, személyesen. A bejelentés rendszerét a foglalkoztatónak kell kialakítani az adatvédelmi szabályok megtartásával.
A panasz kivizsgálása
A foglalkoztató köteles valamennyi hozzá beérkező bejelentést kivizsgálni és a bejelentőt 7 napon belül visszaigazolás küldésével tájékoztatni a panasza beérkezéséről, az eljárás menetéről és az adatkezelési szabályokról. A panaszt legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított 30 napon belül ki kell vizsgálni, ez csak indokolt esetben hosszabbítható meg 3 hónapra, mely tényről tájékoztatni kell a bejelentőt.
A bejelentés kivizsgálása akkor mellőzhető, ha
- a bejelentést azonosíthatatlan személy tette,
- olyan személy tette, aki bejelentés tételre nem jogosult,
- a bejelentő által ismételt a bejelentés, vagy korábbi bejelentésével azonos tartalmú,
- közérdek vagy nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett személy jogainak a bejelentés kivizsgálásból eredő korlátozásával nem áll arányban.
Mi a teendő, ha a visszaélés-bejelentő rendszerben bejelentett panasz alaposnak minősül?
Gondoskodni kell a jogszerű vagy a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról, illetve az egyébként szükséges intézkedések megtételéről, a feltárt hibák okainak megszüntetéséről, az okozott sérelem orvoslásáról és indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.
Mi történik, ha a bejelentő rosszhiszeműen valótlan adatot vagy információt szolgáltat?
Amennyiben ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni,
Ha alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.
Az új Panasztörvény hatályba lépésével kapcsolatos további blogcikkeinket itt olvashatja!
Keresse győri ügyvédi irodánkat, ha a belső visszaélés-bejelentési rendszert kell kiépíteni a vállalkozásánál és bejelentővédelmi ügyvédi szolgáltatást keres.
Jogi tanácsadással, szabályzatok és adatvédelmi tájékoztatók készítésével, rendszerbevezetéssel, bejelentésfogadásra és kivizsgálásra vonatkozó komplett jogi szolgáltatással állunk rendelkezésére!
