Mit tehet a vállalkozás a szerződéses kötelezettségeivel ebben a helyzetben?
Mi is az a veszélyhelyzet?
A kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki. A járvány kialakulása, mintegy elemi csapásként jelentkezett és ennek megfelelően szükségessé vált egyes rendkívüli intézkedések bevezetése az országban.
A veszélyhelyzet kihirdetése esetén a kormány rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Az alaptörvény szerint ezek az intézkedések 15 napig maradnak hatályban kivéve, ha az országgyűlés felhatalmazása alapján a kormány azokat meghosszabbíthatja. A fentiekben említett rendkívüli intézkedéseket (pl. beutazási korlátozások, iskolabezárások, stb.) tapasztalhattuk az elmúlt időszakban és ezek zajlanak jelenleg is. A kormány által nemrég benyújtott törvényjavaslatban olvasható, hogy a rugalmasabb és gyorsabb döntéshozatal érdekében egyes törvények alkalmazását a kormány felfüggeszthesse, attól eltérhet vagy egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat, továbbá a rendkívül jogrendet a veszélyhelyzet megszűnéséig hosszabbíthassa meg, tehát tulajdonképpen az országgyűléstől venne át jogköröket, amennyiben ezt a javaslatot megszavazzák.
Vállalkozások működése, szerződések teljesítése
A kialakult helyzet súlyosan érintheti a vállalkozások mindennapi működését, így jogosan merül fel mindenkiben az aggodalom, hogy tudja-e tartani a veszélyhelyzet előtt vállalt szerződéses kötelezettségeit vagy nem és ha nem, akkor mi fog történni.
Mi is az a vis maior helyzet?
A vis maior fogalmát a polgári törvénykönyvünk nem határozza meg fogalmilag pontosan. A szerződésszegéssel okozott károk tekintetében kimondja azonban, hogy a károkozó mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. Tulajdonképpen ez a bizonyos „ellenőrzési körén kívüliség” fogalmazható meg a vis maior eseteként.
A vis maior hagyományos példájaként említhetőek többek között a természeti katasztrófák: földrengés, tűzvész, járvány, aszály, fagykár, árvíz, szélvihar, villámcsapás, bizonyos politikai-társadalmi események: mint például háború, forradalom, felkelés, szabotázs, közlekedési útvonal (repülőtér) lezárása, állami intézkedések, így behozatali-kiviteli tilalmak, devizakorlátozások, embargó, bojkott és hasonlók, továbbá a súlyos üzemzavarok is. A vis maior tehát – mint ahogy a nevében is benne van – olyan „nagyobb erőt” jelent, amely általános emberi mércével elháríthatatlan.
Koronavírus és a vis maior
Megvizsgálva a helyzetet, a járvány tekintetében egyfajta kettősséget tapasztalhatunk. Maga a járvány természeti jellegű, míg az azzal szembeni védekezés érdekében bevezetett jogszabályi korlátozások politikai-társadalmi természetűek. Önmagában a járvány is előidézhet vis maior helyzetet, de a jogalkotás által bevezetett rendkívüli intézkedések lesznek elsődlegesen azok az események, amelyek a vis maior helyzetet eredményeznek és a szerződéses kötelezettségvállalások lehetetlenüléséhez vezetnek.
Amennyiben a fentiek miatt nem tudja valaki teljesíteni a szerződésben vállalt kötelezettségeit, úgy hivatkozhat vis maior helyzetre, azonban fontos tudni, hogy őt fogja terhelni a bizonyítási kötelezettség, hogy ez az ok ténylegesen kihatással volt a teljesítésre. Abban az esetben, ha vállalkozásunkat ténylegesen érintik a korlátozások, úgy nem kell a jogkövetkezményektől tartanunk, így például a késedelmes teljesítés miatt nem kell kamatot vagy kötbért fizetnünk a másik félnek.
Fontos azonban, hogy a károk elhárítása vagy enyhítése érdekében minden általában elvárható intézkedést megtegyünk, tehát nem dőlhetünk hátra ebben az esetben sem. Nem szabad tehát megvárni a veszélyhelyzet visszavonását, hanem minden olyan intézkedést meg kell tenni a szerződés teljesítése érdekében, amelyet a járvány közvetlenül vagy az arra tekintettel bevezetett kormányzati korlátozó intézkedések nem gátolnak. Abban az esetben, ha ezt valaki nem teszi meg, úgy kártérítési felelősséggel tartozik a másik fél felé.
A szerződés teljesítésének lehetetlenülése
Abban az esetben, ha egy szerződés teljesítése lehetetlenné válik, a szerződés megszűnik, amelyről a tudomást szerző fél köteles értesíteni a másik felet. Amennyiben a lehetetlenné válásért egyik fél sem felelős (ilyen lehet a járvány esetköre is), a polgári törvénykönyv előírásai szerint a szerződés megszűnésének időpontjáig teljesített szolgáltatások pénzbeli ellenértékét meg kell téríteni. Előfordulhat olyan eset is, amikor a pénzbeli teljesítés előbb történt meg, mint a szolgáltatás teljesítése, ilyenkor a pénzt vissza kell fizetni.
A szerződéses kapcsolatokban fontos és kölcsönös kötelezettség, hogy a felek egymással együttműködni és egymást minden lényeges körülményről tájékoztatni kötelesek, így amennyiben a teljesítés veszélybe kerül, úgy érdemes minél előbb felvenni a kapcsolatot a partnerünkkel annak érdekében, hogy mindkét fél számára a lehető legkedvezőbb megoldást megkeressünk és egy esetleges későbbi jogvitát el tudjunk kerülni.
Dr. Fekete Bálint
ügyvéd
