Cikkünk első részében a vezető tisztségviselők hitelezők irányában fennálló felelősségére adtunk kitekintést. Jelen bejegyzésünkben pedig a szerződésen kívüli károkozás és a bűncselekménnyel okozott kárért való felelősséget mutatjuk be röviden.
A vezető tisztségviselő céggel egyetemleges felelőssége a szerződésen kívüli károkozásért
A Ptk. rögzíti, hogy ha a jogi személy vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel.
A 2014. március 15. napján hatályba lépett Ptk. ezt a rendelkezést új felelősség-átviteli tényállásként ültette be a magyar jogrendszerbe. Ez a rendelkezés gyakorlatilag kiterjeszti az alkalmazottért való kárfelelősséget.
A jogi személy vezető tisztségviselője a jogi személy nevében, képviseletében jár el és végzi tevékenységét. Amennyiben ezzel a jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel.
Szükséges feltétel-e a szándékosság?
Ezzel a szabállyal a jogalkotó a vezető tisztségviselő önálló felelősségét teremtette meg, amelynek esetében a szándékos károkozás nem jelentkezik előkövetelményként.
A törvény általában szankciós jelleggel telepíti át a felelősséget a munkáltatóról (a jogi személyről) a tagra, az alkalmazottra, azonban a vezető tisztségviselő esetében ez nem feltétlenül csak szankciós jelleget jelent.
A vezető tisztségviselő felróható és felróhatóságtól független magatartása esetén is felel, azonban csak abban az esetben, amennyiben vezető tisztségviselői jogviszonyával összefüggésben okozza a kárt vagy ez teszi számára lehetővé a károkozást.
Objektív követelmény az előre láthatóság, amely a szerződésen kívüli károkozásnál azt jelenti, hogy amennyiben a károkozó a károkozás időpontjában előre láthatta a kár bekövetkezésének lehetőségét, úgy a felelőssége nagyobb eséllyel lesz megállapítható.
A fenti szabály rendkívül szigorú és nagy terhet jelenthet a vezető tisztségviselők számára főként, ha adott esetben ingyenesen látják el tevékenységüket vagy példaként hozhatjuk a részvénytársaságok külső igazgatósági tagjait, akik meglehetősen információszegény pozícióban vannak.
A vezető tisztségviselő bűncselekmény elkövetésével történő károkozása
A vállalkozási tevékenység önmagában kockázatokkal jár, így magában hordozza a bűncselekmény elkövetésének lehetőségét is, akár olyan módon is, hogy az elkövető vezető tisztségviselő nincs is tisztában azzal, hogy bűncselekményt követett el.
A vezető tisztségviselő büntetőjogi felelőssége akkor állapítható meg, ha a Büntető Törvénykönyv különös részi tényállásainak valamelyikét megvalósítja. A vezető tisztségviselő, ügyvezető ezen minőségből adódóan léteznek olyan bűncselekmények, amelyek jellemzően ilyen pozícióhoz kötődnek, illetve elkövetésük e körben fordul elő nagyobb számban.
Ilyen bűncselekmények lehetnek például a vagyon elleni bűncselekmények (pl. sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés) korrupciós bűncselekmények (pl. vesztegetés, annak elfogadása), a gazdaság rendjét sértő bűncselekmények (pl. csődbűncselekmény, tartozás fedezetének elvonása, számvitel rendjének megsértése)
Joggyakorlat egységességének hiánya
Nem egységes a jogdogmatikai álláspont abban, hogy ilyen esetben a vezető tisztségviselő magánjog (polgári jog) által szankcionálandó magatartását szükséges-e csak betudni vagy a közjogi (büntetőjogi) szempontból szankcionálandó magatartását is.
Létezik olyan bírósági álláspont, amely szerint, ha a vezető tisztségviselő a gazdasági társaság felhasználásával bűncselekmény elkövetésével harmadik személynek kárt okoz, akkor az nem tudható be a gazdasági társaságnak, tehát ebben az esetben a vezető tisztségviselő lesz a felelős.
Bűncselekmény vs. ügyvezetői ügykör
A Legfelsőbb Bíróság egy eseti döntésében kiemelte, hogy a bűncselekmény elkövetése nem minősülhet az ügyvezető ügykörébe eső tevékenységnek és figyelemmel arra, hogy a Ptk. 3:21. § (1) bekezdése alapján a jogi személy irányításával kapcsolatos döntések meghozatala a jogalkotó szándéka szerint sem irányulhat a jogrend által kifejezetten tiltott tevékenység végzésére, bűncselekménye elkövetésére.
Találkozhatunk azonban olyan döntéssel is, amelyben a társaságot terhelték felelősséggel attól függetlenül, hogy a vezető tisztségviselőt a bűncselekmény elkövetése vonatkozásában jogerősen bűnösnek találták.
Összegezve azonban megállapítható, hogy a bűncselekmény elkövetésével okozott kárért az elkövető tartozik elsődlegesen felelősséggel, másodlagosan azonban a társaságon is érvényesíthető bizonyos esetekben az ilyen jellegű követelés.
Amennyiben bizonytalan a fenti kérdésekben és tisztában szeretne lenni jogaival, forduljon ügyvédhez!
Keresse ügyvédi irodánk szakértő munkatársait, amennyiben szüksége van jogi tanácsra, jogi képviseletre akár vezető tisztségviselőként, akár hitelezőként.
