A cikk rövid összefoglalója itt olvasható:
A hazai birtokvédelmi szabályok azt védik, aki az ingatlan birtokában van. Bérleti szerződés esetén a
tulajdonossal szemben még akár a bérlőt is megilleti ez a jog. Birtokvitánkkal a települési
önkormányzat jegyzőjéhez fordulhatunk. A jegyzőnek lehetősége van az eredeti állapot
helyreállítására. Ha a szerződés megszűnt, a bérlő jogcím nélkül tartózkodik az ingatlanban.
Ha önként nem hagyja el az ingatlant, akkor sem szabad kitessékelni, mert ezzel akár
magánlaksértést vagy súlyosabb esetben testi sértést is megvalósíthat a tulajdonos hiába csak a saját
tulajdonát próbálja védeni. Ebben az esetben a lakás kiürítése iránti per jelenthet megoldást.
Érdemes lehet egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot aláíratni közjegyző előtt a bérlővel annak
érdekében, hogy ne legyen szükség pereskedésre. Általában az ügyvéd által elkészített bérleti
szerződéssel a legegyszerűbb a közjegyzőt megkeresni, aki a kiköltözésre vonatkozó nyilatkozatot
foglalja közokiratba, ami peres eljárás nélkül végrehajtható a nemteljesítés esetén.
A mérőórákat érdemes havonta leolvasni és elszámolni a bérlővel, ha nincsenek átíratva a bérlő
nevére. Amennyiben átíratásra kerültek a közművek a bérlő nevére már nehezebb követnünk, hogy
fizeti-e a bérlő a számlákat vagy nem. Bizonyos közműszolgáltatók már nem engedik visszaíratni a
tulajdonos nevére sem a mérőórákat addig, amíg kiegyenlítetlen rezsitartozás van az adott
fogyasztási helyen.
A teljes cikk itt tekinthető meg:
