Bár a GDPR rendelkezéseit már 2018. május 25. napja óta kötelezően kell alkalmazni, még jelenleg is sok kérdést kapunk a kamerarendszerek telepítésével, üzemeltetésével, a kamerás megfigyeléssel összefüggő adatgyűjtéssel, adatkezeléssel kapcsolatban. Cikksorozatunkban azt a 10 leggyakrabban előforduló kérdést és az azokra adott válaszokat gyűjtjük össze, amelyekkel olyan ügyfelek kerestek meg minket, akik kamerarendszert telepítettek, vagy üzemeltettek ügyfelek/vásárlók számára nyitva álló üzlethelyiségükben. Cikkünk első részét ide kattintva érheti el.
- Milyen kötelezettségem van az ügyfelekkel/vásárlókkal szemben kamerás megfigyelőrendszer alkalmazása esetén?
Amennyiben a kamerarendszer személyes adatokat kezel, az adatkezelő (üzlettulajdonos) nem mulaszthatja el az ügyfelek/vásárlók tájékoztatását a kamerarendszer alkalmazásáról, valamint a GDPR előírásainak megfelelő (13. cikk szerinti) tájékoztatás sem maradhat el. Ennek gyakorlati megvalósítása gyakran nehézségekbe ütközik adatkezelői oldalról, mivel a tájékoztatási kötelezettségnek való megfelelés maradéktalan teljesítése esetén meglehetősen terjedelmes dokumentáció keletkezhet. Ezt elkerülendő már kialakultak olyan „jó gyakorlatok”, amelyek mind az átláthatóság, mind a jogszerűség követelményének megfelelnek. Példaként említhető a piktogramok, rövidített adatkezelési tájékoztatók alkalmazása.
Fontos még kiemelni, hogy kamerás megfigyelés esetén a legritkább esetben lehet az adatkezelés jogalapja az ügyfél/vásárló hozzájárulása.
- Milyen kötelezettségem van a munkavállalóimmal szemben?
Az ügyfelekhez/vásárlókhoz hasonlóan a munkavállalókat is tájékoztatni kell a GDPR előírásainak megfelelően az adatkezelésről. A tájékoztatásnak ki kell terjednie többek között az adatkezelés jogalapjára, céljára, a megfigyelés helyére, céljára, a felvételek megismerésére jogosultak körére, a tárolás időtartamára, a munkavállaló adatkezeléssel kapcsolatos jogaira.
Az ügyfelekhez/vásárlókhoz hasonlóan ebben az esetben sem a munkavállaló hozzájárulása lesz az adatkezelés jogalapja.
A kamerarendszer működtetésének célja nem lehet a munkavállalók tevékenységének megfigyelése. Kifejezetten jogellenes az olyan kamerarendszer alkalmazása, amelynek célja a munkavállaló munkájának ellenőrzése, a munkavállaló munkahelyi viselkedésének befolyásolása. Erre vonatkozóan mind az EU 29. cikk szerinti adatvédelmi munkacsoportja, mind a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) bocsátott ki tájékoztatót, ajánlást.
- Észrevettem, hogy az üzlettérben tartózkodó munkavállaló megsértette a munkáltatónál hatályos egyik belső előírást? Felhasználhatom a kamera adatait munkajogi szankció alkalmazásához?
Korábban a Vagyonvédelmi törvény meghatározta, milyen célból alkalmazható kamerás megfigyelőrendszer. Ez a rendelkezés 2019-ben módosult, de általában elmondható, hogy jogszerű adatkezelési célnak tekinthető a munkáltató vagyonának védelme. A munkáltatónak a vagyonvédelmi cél esetében, mivel az nem eredményezheti a munkavállalók munkájának ellenőrzését és az adatkezelés nem törvényi felhatalmazáson alapul, a kamerás megfigyelőrendszer alkalmazásával kapcsolatban azt kell bizonyítania, hogy a munkáltatói érdek erősebb, mint a munkavállaló magánélethez fűződő joga (érdekmérlegelési teszt).
A kamerás megfigyelést – általában – indokolhatja a munkavállaló életének, testi épségének védelme is, de nem alkalmazható ekkor sem abból a célból, hogy a munkáltató a munkavállaló munkavégzésének intenzitását és minőségét figyelje. A fentiek előre bocsátását követően talán nem meglepő, hogy a belső szabályzatok betartásának ellenőrzése céljából a munkáltató kamerás megfigyelést nem alkalmazhat, az nem képezheti az alapját munkajogi szankciók alkalmazásának, kivéve, ha az adatkezelés célja a munkáltató vagyonvédelme és a munkavállalói kötelezettségszegés ezzel összefüggésben történik.
- Tartok tőle, hogy a pénztárgépből eltűnhet pénz? Mit tehetek annak érdekében, hogy a kassza tartalmát biztonságban tudjam?
A fenti kérdés szorosan összefügg az előző pontban kifejtettekkel. A pénztárgépek megfigyelésének jogszerű célja a munkáltató vagyonának védelme, ezt a Vagyonvédelmi törvény is támogatja. E körben azonban a jogszerű cél megvalósításához elengedhetetlen, hogy annak megvalósítási módja is jogszerű legyen. A NAIH erre vonatkozó joggyakorlata szerint ebben az esetben a kamerák látószögét úgy kell beállítani, hogy az kizárólag a pénztárgépekre irányuljon, azaz ne eredményezze a munkavállalók megfigyelését. Hiába jogszerű tehát az adatkezelés célja, ha annak megvalósulása jogsértést eredményez.
- Ha megsértem az adatvédelmi előírásokat, milyen jogkövetkezménnyel számolhatok?
A jogszabálysértés jogkövetkezményeit a GDPR részletesen szabályozza (58. cikk). A hatóság (NAIH) az eszközök széles tárházával rendelkezik, a figyelmeztetéstől, elmarasztalástól, utasítástól kezdve a bírságolásig. Amennyiben a hatóság bírságot szab ki, annak összege – az eddigi tapasztalatok alapján – néhány százezer forinttól, akár több száz millió forintos tételig is terjedhet. A NAIH 2020. évi beszámolója szerint 2020. évben befolyt bírság összeg a 2019-es év másfélszeresét tette ki. 2020. évben a NAIH az esetek túlnyomó részében panasz alapján járt el (261 esetben 347 esetből), azaz nem hivatalból indították az eljárás.
A fenti adatok alapján megállapítható az eljárások számának növekedése és a bírságok összegének emelkedése, ami jól érzékelteti, hogy a cégek életében a személyes adatok jogszerű kezelésének kérdése a jogszerű működés szempontjából nem hanyagolható el, már csak azért sem, mert az adatkezeléssel érintett személyek (vásárlók, munkavállalók) személyes adatok kezelésével kapcsolatos jogi tudása is egyre szélesebb körű.
Amennyiben bizonytalan, hogy az Ön által vezetett cég jogszerűen jár-e el a cég adatkezelései során, vagy új személyes adatok kezelését határozza el, és ennek jogszerű megvalósításához tanácsadásra van szüksége, mindig érdemes ügyvédhez fordulni, ezzel biztosítva az adatkezelés szükségességét és a cég jogszerű működését.
Irodánk egyik szakterülete az adatvédelem, így amennyiben szüksége van jogi tanácsra vagy jogi képviseletre, úgy keresse ügyvédi irodánk szakértő munkatársait!
