Bár a GDPR rendelkezéseit már 2018. május 25. napja óta kötelezően kell alkalmazni, még jelenleg is sok kérdést kapunk a kamerarendszerek telepítésével, üzemeltetésével, a kamerás megfigyeléssel összefüggő adatgyűjtéssel, adatkezeléssel kapcsolatban. Cikksorozatunkban azt a 10 leggyakrabban előforduló kérdést és az azokra adott válaszokat gyűjtjük össze, amelyekkel olyan ügyfelek (adatkezelők) kerestek meg minket, akik kamerarendszert telepítettek, vagy üzemeltettek ügyfelek/vásárlók számára nyitva álló üzlethelyiségükben.
-
Milyen jogszabályi előírásokat kell betartani a kamerarendszer telepítése esetén a személyes adatok kezelésével kapcsolatban?
A legismertebb jogszabály az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet), azaz a GDPR. A GDPR-on kívül azonban számos egyéb jogszabályi előírásnak is meg kell felelnie annak, aki kamerás megfigyelő rendszert akar alkalmazni akár vagyonvédelmi, akár egyéb célból. A GDPR rendelkezéseit kiegészíti a 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (Infotv.), valamint 2005. évi CXXXIII. törvény a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól (Vagyonvédelmi törvény). A személyes adatok kezelésével legtöbbször a vásárlók, ügyfelek is érintettek, így figyelemmel kell lenni a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezéseire, amely a fénykép- és hangfelvétellel kapcsolatos személyiségi jogokra vonatkozó alapvető rendelkezéseket tartalmazza, munkavállalói érintettség esetén, pedig a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezései sem hagyhatók figyelmen kívül.
A fentiekből is látható, hogy egy meglehetősen összetett problémakörről van szó.
-
Milyen esetben telepíthető jogszerűen kamera rendszer?
A személyes adatok kezelésével járó kamerarendszer telepítése előtt a legfontosabb kérdés, amit fel kell tennünk magunknak, hogy valóban szükséges-e kamerarendszer telepítése, vagy az elérni kívánt cél (pl. vagyonvédelem) más módon is megvalósítható oly módon, amely nem igényli a személyes adatok kezelését. Ha a válasz erre a kérdésre igen, akkor a kamerarendszer jogszerűen már nem telepíthető, mivel ebben az esetben a kamera alkalmazása nem felel meg a GDPR által előírt adattakarékosság elvének.
A kamerarendszert az adatkezelők legtöbbször vagyonvédelmi célból telepítik, de jogszerű indok az emberi élet, testi épség védelme, a veszélyes anyagok őrzése és az üzleti titok védelme is.
-
Kamerarendszer alkalmazásakor minden esetben megvalósul a személyes adatok kezelése?
A jelenlegi gyakorlat alapján, ha egy kamera kizárólag a pillanatnyi képet továbbítja, azaz nem rögzít sem képet, sem hangot, a kamera nem mozgatható (nem fordítható el, nem tud közeli felvételt készíteni), személyes adatkezelés nem valósul meg. Ebben az esetben a kamera a monitor előtt ülő megfigyelő (pl. biztonsági őr) „szemének” minősül, mivel ezáltal a megfigyelő nem jut többlet információhoz, ahhoz képest, mintha a helyszínen tartózkodna.
Minden más esetben a személyes adatok kezelése megvalósul.
Érdekes jogalkalmazási kérdést vet fel az álkamerák alkalmazása, hiszen ebben az esetben sem személyes adatkezelésre, sem elektronikus megfigyelésre nem kerül sor, így erre az esetre sem GDPR, sem a Vagyonvédelmi törvény rendelkezései nem alkalmazhatóak, azonban a „megfigyeltség” érzését keltheti, ezért például személyiségi jogi kérdéseket felvethet.
-
Kamerarendszer telepítése esetén milyen dokumentumokkal kell rendelkezni?
Szükség van egy szabályzatra, amelyben rögzíteni kell minden egyes kamerára vonatkozóan, hogy az milyen célból került telepítésre, milyen ismérvekkel rendelkezik (tud-e kép- és/vagy hangfelvételt továbbítani, tárolni, mik a műszaki paraméterei). A szabályzatnak részét kell, hogy képezze egy, a kamerák elhelyezkedését, látószögét tartalmazó alaprajz, valamint a személyes adatok tárolásának módjára, időtartamára, a hozzáférésre jogosultak körére, a hozzáférés módjára, esetére vonatkozó részletes leírás. Fontos, hogy ezt a dokumentumot – teljes egészében – nem kell hozzáférhetővé tenni, hisz ebben az esetben éppen a vagyonvédelmi cél hiúsulna meg.
Az adatkezelő köteles továbbá nyilvántartást vezetni arról, ki, mikor és milyen céllal tekintett bele a felvételekbe.
Emellett szükség van az ügyfelek/vásárlók és a munkavállalók tájékoztatásával kapcsolatos megfelelő dokumentumokra.
-
Meddig őrizhetők a kamerarendszer felvételeit?
A Vagyonvédelmi törvény korábban pontos határidőket tartalmazott arra vonatkozóan, meddig őrizhető meg egy adott felvétel. Ez a rendelkezés azonban 2019. áprilisában módosult, a jogalkotók hatályon kívül helyezték, így jelenleg e körben határidőket a Vagyonvédelmi törvény nem tartalmaz. Az adatkezelő (megfigyelést végző) döntheti el tehát, hogy meddig őrzi az adatokat. Az adatkezelőnek a szükségesség-arányossági tesztnek kell megfelelnie, tehát csak annyi és olyan személyes adatot őrizhet, amennyi az adatkezelés céljának megvalósulásához feltétlenül szükséges és csak annyi ideig, ameddig az adatkezelési cél megvalósulásához feltétlenül szükséges.
A szabályozás tehát egyértelműen rugalmasabb lett, azonban nem biztos, hogy ez megkönnyíti az adatkezelők dolgát a helyes időtartamok meghatározásánál.
Amennyiben bizonytalan, hogy az Ön által vezetett cég jogszerűen jár-e el a cég adatkezelései során, vagy új személyes adatok kezelését határozza el, és ennek jogszerű megvalósításához tanácsadásra van szüksége, mindig érdemes ügyvédhez fordulni, ezzel biztosítva az adatkezelés szükségességét és a cég jogszerű működését.
Irodánk egyik szakterülete az adatvédelem, így amennyiben szüksége van jogi tanácsra vagy jogi képviseletre, úgy keresse ügyvédi irodánk szakértő munkatársait!
