A kisgyermekkel otthon lévő szülőnek sajnos előbb-utóbb letelik a GYES/GYED időszaka, és el kell gondolkodnia a munkába visszatérésen. Munkáltatói oldalról is lehetnek bizonytalanságok a több év kihagyás után visszatérő dolgozó foglalkoztatásával kapcsolatban.
Jelen cikkünkben összefoglaljuk a témakör leggyakrabban felmerülő szabályait, amelyek a munkavállalóra és munkáltatóra egyaránt érvényesek.
Kérdések, amelyek a munkavállalóban felmerülhetnek ebben a helyzetben:
Mikor menjen vissza dolgozni? Meglesz-e még a korábbi munkaköre? Milyen munkabérre számíthat? Lehetősége lesz-e részmunkaidőben dolgozni? Ha visszaáll a munkába, mellette jogosult-e továbbra is valamilyen ellátásra az állam részéről?
A visszatérés bejelentése
Mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak tájékoztatási és együttműködési kötelezettsége van a másik felé, ezért érdemes folyamatosan kapcsolatban maradni a távollét során is. A munkavállalónak a visszatérés várható időpontját is meg kell jelölnie, amennyiben ezt nem teszi meg, úgy a bejelentéstől számított 30. nap tekintendő irányadónak.
Előfordulhat, hogy egy anyának valamilyen ok miatt mihamarabb vissza kell térnie a munkába.
Mi az a legkorábbi időpont, amikor az anya a jogszabály alapján az általa kapott ellátási forma megtartásával visszatérhet a munkába?
Fontos tudni, hogy aki a szülési szabadság 24 hete alatt csecsemőgondozási díjat (CSED) vesz igénybe, az keresőtevékenységet mellette nem folytathat. A szülési szabadság letelte után a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot meg lehet szüntetni, vagyis a GYED mellett már korlátlanul munkába állhatunk.
Mi a munkavállaló teendője a munkáltató felé?
A munkavállalónak kérelmeznie kell a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság megszüntetését. A jogszabály szerint ezt 30 nappal előre kell jeleznie a munkáltatónak. Ideális esetben egy-két hónappal előtte – telefonon vagy e-mailben érdemes jeleznie kell a munkáltatónak a visszatérést, hogy mindkét félnek elég ideje legyen a visszaállásra, a munka megszervezésére. Tértivevényes, ajánlott levelet is érdemes küldeni a fizetés nélküli szabadság megszüntetéséről és az újbóli munkába állásról. Ezzel a munkavállaló bizonyíthatóan eleget tesz az együttműködési kötelezettségének.
A munkáltatónak el kell fogadnia a munkavállaló fizetés nélküli szabadság megszüntetése iránti kérelmét?
Igen, a munkáltatónak azt el kell fogadnia, mérlegelési joga nincs. Amennyiben a munkáltató nem válaszol, akkor a 31. napon, pontosabban a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő első munkanapon a munkavállalónak meg kell jelennie a munkahelyén a munkaidő kezdetekor.
Amennyiben a fizetés nélküli szabadság megszűnik, a munkáltatót ismét terheli a bérfizetési kötelezettség, a munkavállalót pedig a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség.
Visszatérés a korábbi munkakörbe
Amennyiben a munkavállaló a gyermek hároméves kora előtt visszatérne a munkába, a munkáltató köteles őt foglalkoztatni. A munkavállalót ugyanabban a munkakörben kell alkalmaznia.
Lényeges, hogy a munkavállalónak nem csökkenthet a munkabére, abban az esetben sem, ha a munkáltató csak más munkakört tud felajánlani. A munkakör módosításában – amennyiben az előző munkakör megszűnt az évek során – a munkáltatónak és a munkavállalónak szükséges megállapodnia.
Hány nap szabadság vehető ki az otthon töltött évek után?
Sokan nem tudják, hogy a gyermekkel otthon töltött idő ugyan munkaviszonynak számít, de a teljes időtartamára nem jár szabadság a munkavállalónak. A munkavállalót az igénybe vett szülési szabadság (legfeljebb 24 hét) időtartama és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első 6 hónapja alapján számított szabadság illeti meg.
E szabadságot a munkáltató a fizetés nélküli szabadság megszűnésétől számított 60 napon belül köteles kiadni.
Ezen szabály miatt a GYES/GYED-ről visszatérő munkavállaló részére rendszerint a felhalmozódott szabadság kerül rögtön kiadásra. A szabadság pénzben való megváltása kizárólag a munkaviszony megszüntetése esetén lehetséges.
Szükséges-e bérkorrekciót végrehajtani?
Jogosan merül fel a munkavállalóban a kérdés, hogy az otthon töltött pár év után változik-e a fizetése és milyen mértékű munkabérre számíthat.
A Munka Törvénykönyve szerint az ilyen jellegű távollét megszűnését követően a munkáltató ajánlatot tesz a munkavállaló számára a munkabér módosítására. Ennek során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke lesz az irányadó.
Van lehetőség részmunkaidős foglalkoztatásra?
Sok szülő a munkaidő-beosztása miatt nem tudja megszervezni a gyermekei bölcsődei, óvodai elhozatalát, emiatt felmerül bennük a kérdés, hogy kérheti-e a munkáltatótól, hogy részmunkaidőben foglalkoztassa átmenetileg.
A jogszabály szerint a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négyéves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Ez azt jelenti, hogy napi 4 órás részmunkaidőben történő foglalkoztatást kezdeményezhet a munkavállaló.
Védi a munkavállalót a jogszabály ebben az időszakban?
A Munka Törvénykönyve értelmében a munkáltató lehetősége korlátozott a felmondás tekintetében, ha a munkavállaló a gyermek 3 éves kora előtt tér vissza a munkába. Ez azt jelenti, hogy nem áll teljes felmondási védelem alatt.
A munkavállaló munkaviszonya a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.
Sajnos gyakran előfordul, hogy a munkáltató nem kíván eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének, és valamilyen valós vagy kitalált okra hivatkozással más munkakörbe próbálja kényszeríteni a visszatérő munkavállalót, rosszabb esetben megszünteti a munkaviszonyát. Ilyen esetekben érdemes a munkáltató hivatkozását és a fennálló jogi helyzetet megvizsgálni.
Lehet tehát jogszerű indoka a felmondásnak, azonban a felmondást addig nem lehet közölni, amíg a munkáltató nem tett eleget a munkakör felajánlási kötelezettségének.
Amennyiben munkáltatóként vagy munkavállalóként kérdése merülne fel a munkavállaló visszatérésével kapcsolatban, keresse ügyvédi irodánk munkatársait!
