Cikksorozat
Ügyvezetői vagy más vezető tisztségviselői megbízást úgy érdemes elvállalni, ha valaki tisztában van az azzal együtt járó felelősségi kérdésekkel. Cikksorozatunkban azokat az eseteket vesszük sorra, ahol az ügyvezető is felelősségre vonható a cég esetleges helytelen vagy jogszerűtlen gazdálkodása, a károkozás vagy bűncselekmény elkövetése miatt.
A vezető tisztségviselők felelőssége a hitelezőkkel szemben
A tulajdonosi kör és az üzletet, vállalkozást üzemeltető döntési funkció elválasztásának tulajdonképpen már a római jogban is megvoltak a gazdasági és célszerűségi okai. Egy bármilyen üzleti vállalkozás irányítása megfelelő szakértelmet igényelt, ennek alapján tehát a tulajdonos vagyonának működtetését olyan személyre kellett bízni, aki rendelkezett a szükséges hozzáértéssel, szakismerettel.
A mai gazdasági életben sem működik ez másként, a legtöbb esetben itt is elkülönülnek egymástól a tulajdonosi, a vezetési és az ellenőrzési funkciók, kivéve persze a klasszikus családi vállalkozásokat, ahol adott esetben a tulajdonos látja el a vezető tisztségviselői feladatokat is.
A Ptk. kimondja, hogy a jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult.
A cég kontra a hitelezők érdekeinek dilemmája
A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni. Utóbbinak kiemelése azért is különösen fontos, mert számos egyéb jogforrásban is találunk olyan szabályokat, amelyek alapján fenyegető fizetésképtelenség észlelése esetén az ügyvezetésnek a hitelezők érdekeit is figyelembe kellene venni.
A vezetői tisztségviselői felelősségnek több alakzatát különböztetjük meg.
A vezető tisztségviselő előtársasági létszakasz idején fennálló felelőssége
Az előtársaság nem egy önálló társasági forma, hanem a megalapítani kívánt gazdasági társaságnak ún. „létformája” mindaddig, amíg a társaság nyilvántartásba vételéről a végső (bejegyző vagy elutasító) bírósági döntés meg nem születik.
Ha a gazdasági társaság nyilvántartásba vételét jogerősen elutasítják, az erről való tudomásszerzés után az előtársaság a működését késedelem nélkül köteles megszüntetni. E kötelezettség megszegésével okozott károkért az előtársaság vezető tisztségviselői a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felelnek.
A szigorú szabályok miatt ügyvédként nem szoktuk javasolni, hogy jelentős szerződés kerüljön megkötésre addig, amíg a cégbejegyzés nem történt meg.
A Ptk. kétfajta felelősség típust telepít a vezető tisztségviselőre az előtársasági szakaszban. Az első felelősségi alakzat felróhatóságon alapuló, a második viszont felróhatóságtól független alakzat.
Felelősség a felróhatóság alapján
Az első esetben tehát nem tesz eleget a vezető tisztségviselő annak a követelménynek, hogy megszüntesse az előtársaság működését annak ellenére, hogy tudomása van arról, hogy a társaság nem jött létre, így felelőssége a szerződésszegéssel okozott károkozás szabályai szerint alakul.
Ez a megfontolás tulajdonképpen abból ered, hogy amennyiben az előtársaság szerződéseket köt – amelyek nagy eséllyel még nem mentek teljesedésbe – miközben adott esetben a társaság cégbejegyzési kérelmét elutasítják, így tulajdonképpen egy létre nem jött társaság szerepel a szerződésben szerződő félként, amelynek eredményeként tulajdonképpen lehetetlenülésről beszélhetünk, így helyeselhető, hogy a létre nem jött társaság vezető tisztségviselőjére telepíti a felelősséget, amennyibe nem gondoskodik működésének késdelem nélküli megszüntetéséről.
Felelősség a felróhatóságtól függetlenül
A vezető tisztségviselő előtársasági létszakaszban fennálló felelősségének másik esetköre, amikor felróhatóságtól függetlenül, a tagok után másodlagosan szükséges helyt állnia a hitelezők irányában.
Az az eset tartozik ide, amikor az előtársasági létszakasz idején a vezető tisztségviselő a társaság nevében vállal kötelezettséget és nem a saját magatartásáért, hanem a társaság magatartásáért tartozik felelősséggel. Ebben az esetben a vezető tisztségviselők a tagokkal együtt is perelhetők, amely célszerűnek is mutatkozik, hiszen elsődlegesen a tag tartozik helytállni, másodlagosan pedig a vezető tisztségviselő.
Figyelemmel arra, hogy ún. deliktuális felelősségről beszélünk, a vezető tisztségviselőnek az általános szabályok szerint kimentési lehetősége van és mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott tisztséget betöltő személytől általában elvárható.
A vezető tisztségviselő felelőssége a jogszerűtlen gazdálkodásért
A vezető tisztségviselő jogszerűtlen gazdálkodásáért való felelősséget mondja ki a Ptk., amikor rögzíti, hogy ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.
A vezető tisztségviselő felelőssége harmadik személyekkel szemben az alábbi három feltétel együttes teljesülése esetén kerülhet megállapításra:
- a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a végelszámolással történő megszűnés esetét kivéve, és
- a hitelezőknek ki nem elégített követeléseik maradtak fenn, feltéve, hogy
- a vezető tisztségviselő a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe a társaság fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetének beálltát követően, amellyel okozati összefüggésbe hozható a hitelezői követelés kielégítetlenül maradása.
A korlátolt felelősségű társaság esetében a Ptk. előírja, hogy az ügyvezető késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést, ha azt észleli, hogy a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette annak érdekében, hogy a tagok dönthessenek a társaság vagyoni helyzetének rendezéséről.
A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet definícióját a jogalkotó – nem túl szerencsés módon – továbbra sem a Ptk.-ban helyezte el, hanem két másik törvényben, jelesül a Csődtörvényben, miként a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.
Ezen kívül pedig a Cégtörvény nyújt iránymutatást a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet fogalmi meghatározásának tárgyában, amikor kimondja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a cég vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a cég nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.
A vezető tisztségviselőre kétségtelenül nagy felelősség hárul, hiszen a fentiek alapján azt várja tőle a jogszabály, hogy valamennyi szerződéses jogviszony esetében előre kell látnia azt, hogy az általa vezetett társaság a jövőben képes lesz-e kielégíteni a hitelezői követeléseket azok esedékességekor.
A fenti tényállásra példaként a bírói gyakorlatból a Kúria eseti döntése emelhető ki e tekintetben, amikor a vezető tisztségviselő felelősségét állapította meg akkor, amikor az ügyvezető a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte után igazolható módon létre nem jött szerződések, teljesítés igazolások nélkül rendelkezett különböző összegek kifizetése vonatkozásában, tekintettel arra, hogy a vezető tisztségviselő ezzel a magatartásával nem a hitelezői érdekeknek megfelelően járt el.
Amennyiben szeretne tisztában lenni a vezető tisztségviselői felelősségi szabályokkal, mielőtt elvállalna egy ilyen megbízást vagy bizonytalan egy döntés meghozatala előtt és annak jogi kockázatait szeretné feltárni és ennek során jogi tanácsadásra van szüksége, mindig érdemes ügyvédhez fordulni, ezzel biztosítva a kockázatok minimálisra csökkentését az üzleti döntés meghozatala előtt.
Hitelezőként úgy érzi, hogy becsapták és szeretne mindent megtenni annak érdekében, hogy a ki nem elégített tartozást érvényesíteni tudja akár a vezető tisztségviselőn is?
Keresse ügyvédi irodánk szakértő munkatársait, amennyiben szüksége van jogi tanácsra, jogi képviseletre akár vezető tisztségviselőként, akár hitelezőként.
