Az új vagyonadó bevezetése alapvetően befolyásolhatja a jelentősebb magánvagyonnal rendelkező családok vagyontervezési döntéseit. Különösen fontos kérdés, hogy mi történik a bizalmi vagyonkezelésbe (BVK) helyezett vagyonnal, és jelenthet-e előnyt ez a konstrukció az új adónem mellett.
A 2026. október 6-án nyilvánosságra hozott vagyonadó-tervezet alapján a jogalkotó kifejezetten figyelmet fordít a bizalmi vagyonkezelésre és más vagyonkezelési konstrukciókra. A tervezett szabályozás ezért új szempontok vizsgálatát teszi szükségessé mind a már működő, mind a most kialakítás alatt álló családi vagyonstruktúráknál.
Milyen vagyonokat érinthet az új vagyonadó?
A jelenleg ismert tervezet szerint a vagyonadó az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyont terhelné.
A tervezett adómérték:
- 1 milliárd forintig: adómentes vagyon;
- 1 milliárd forint felett: évi 1% adó a 100 milliárd forintig terjedő adóalaprészre;
- 100 milliárd forintot meghaladó adóalaprészre: évi 1,5% adó.
A vagyon számításakor nem kizárólag az ingatlanokat kellene figyelembe venni. A társasági részesedések, befektetések, pénzügyi eszközök és más vagyoni értékű jogok is az adóalap részét képezhetik.
Ez különösen azokat a családi vállalkozásokat érintheti, amelyekben a tulajdonos jelentős értékű üzletrésszel rendelkezik, de a vagyon nagy része nem szabadon felhasználható pénzeszközben, hanem működő vállalkozásban vagy ingatlanban testesül meg.
Kikerülhet-e a vagyonadó hatálya alól a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon?
A tervezet alapján önmagában a bizalmi vagyonkezelésbe történő vagyonrendelés nem eredményezne vagyonadó-mentességet.
A bizalmi vagyonkezelés egyik alapvető sajátossága, hogy a vagyonrendelő meghatározott vagyontárgyakat a vagyonkezelő tulajdonába ad, aki azokat elkülönült kezelt vagyonként, a kedvezményezettek érdekében kezeli.
A tervezett vagyonadó azonban a vagyonkezelési konstrukciókat is az adóztatás körébe vonná. Így az a megoldás, hogy a magánszemély az ingatlanait vagy társasági részesedéseit egyszerűen bizalmi vagyonkezelésbe helyezi, önmagában nem szüntetné meg az adófizetési kötelezettséget.
Ez nem jelenti ugyanakkor azt, hogy a bizalmi vagyonkezelés elveszítené a jelentőségét.
A BVK elsődleges rendeltetése ugyanis nem az adóelkerülés, hanem a vagyon szervezett, hosszú távú kezelése, védelme és generációkon átívelő megőrzése.
Több bizalmi vagyonkezeléssel csökkenthető lenne a vagyonadó?
A tervezet az egymással kapcsolatban álló vagyonkezelési konstrukciókra is külön szabályokat tartalmaz.
A jelenleg ismert rendelkezések szerint kapcsolt vagyonkezelési adóalanyoknak minősülhetnek többek között azok a konstrukciók, amelyek vagyonrendelői azonos személyek, egymás hozzátartozói, vagy közöttük meghatározott vállalkozási kapcsolat áll fenn.
Ezek a vagyonkezelési konstrukciók összesen egyetlen egymilliárd forintos adómentes értékhatárt alkalmazhatnának.
Például ha egy család négy különálló bizalmi vagyonkezelést hoz létre, egyenként egymilliárd forint nettó vagyonnal, a kapcsoltsági szabályok alkalmazása esetén nem járna automatikusan négy külön adómentes értékhatár.
Ez jelentősen korlátozhatná a családi vagyon több konstrukció közötti megosztásával elérhető adóelőnyöket.
A már működő családi vagyonkezelési struktúráknál ezért kiemelt jelentősége lehet annak, hogy az egyes vagyonrendelők és vagyonkezelési konstrukciók között milyen jogi kapcsolat áll fenn.
Lényeges lehet azonban, hogy a törvénytervezet szerint a BVK önálló adóalanynak minősül a vagyonadó szempontjából, tehát ha egy magánszemélynek egymilliárd forint vagyona van és további egymilliárd forint értékű vagyon pedig bizalmi vagyonkezelésben van, akkor mindegyik önálló egymilliárd forintos egységnek minősül, tehát egyenként kell őket figyelembe venni. Így vagyonadó nem terhelné a tervezet szerint a kétszer egymilliárd értékű vagyont.
Mi a helyzet a családtagok közötti vagyonmegosztással?
A vagyonadó tervezett szabályai szerint az egymilliárd forintos értékhatár főszabály szerint magánszemélyenként érvényesülne.
Ez felvetheti a családtagok közötti tulajdonátruházás vagy vagyonmegosztás lehetőségét.
A jogalkotó azonban az adóelkerülést célzó vagyonátrendezéseket is vizsgálni kívánja. A tervezet szerint az adóhatóság a jogügyletek valódi gazdasági, családi és egyéb indokait is értékelhetné.
Más megítélés alá eshet például egy hosszú ideje előkészített, tényleges generációváltást szolgáló vagyonátadás, mint egy kizárólag az adómentes értékhatár többszörös kihasználására irányuló ügylet.
Éppen ezért a családi vagyon átrendezésénél nemcsak a választott jogi konstrukciónak, hanem a döntés valós céljának és annak megfelelő dokumentálásának is meghatározó szerepe lehet.
Miért lehet továbbra is előnyös a bizalmi vagyonkezelés?
A vagyonadó bevezetése mellett is számos olyan élethelyzet létezik, amelyben a bizalmi vagyonkezelés megfelelő megoldást jelenthet.
A családi vagyon egyben tartása. A BVK lehetőséget biztosíthat arra, hogy az ingatlanok, vállalkozások és befektetések ne aprózódjanak fel az öröklés vagy a generációváltás során.
A vagyon feletti rendelkezés megtervezése. A vagyonkezelési szerződés megfelelő kialakításával a vagyonrendelő meghatározhatja a vagyonkezelés céljait, a kedvezményezetteket és a vagyon felhasználásának feltételeit. Bizonyos konstrukciókban maga a vagyonrendelő is elláthatja a vagyonkezelői szerepet.
Az öröklés és a generációváltás előkészítése. A családtagok részére történő vagyonjuttatás feltételei előre szabályozhatók, ami különösen jelentős értékű családi vállalkozásoknál lehet fontos.
A családi vagyon védelme. A megfelelően kialakított vagyonkezelési struktúra hozzájárulhat az egyes vagyonelemek elkülönítéséhez, valamint a családon belüli vagyoni konfliktusok megelőzéséhez. A vagyonelkülönítés ugyanakkor nem jelent korlátlan védelmet a hitelezői igényekkel szemben.
Mindezek alapján a bizalmi vagyonkezelést továbbra is elsősorban komplex vagyontervezési eszközként indokolt értékelni, nem pedig önmagában alkalmazható adócsökkentési megoldásként.
Mire érdemes most figyelni?
Azoknak, akik jelentősebb ingatlanvagyonnal, vállalkozási részesedésekkel vagy már működő bizalmi vagyonkezelési konstrukcióval rendelkeznek, célszerű lehet felülvizsgálniuk a jelenlegi vagyontervezési struktúrájukat.
Ennek keretében különösen fontos lehet a vagyonelemek értékének meghatározása, a családtagok tulajdonosi viszonyainak áttekintése, valamint a bizalmi vagyonkezelési szerződések és a kedvezményezetti rendszer vizsgálata.
A vagyonadó miatt meghozott, elhamarkodott vagyonátruházási döntések helyett hosszú távon is fenntartható, valós családi és gazdasági célokat szolgáló vagyontervezési megoldás kialakítása indokolt.
Összegzés
A tervezett vagyonadó új helyzetet teremthet a jelentős családi vagyonnal rendelkező magánszemélyek és a bizalmi vagyonkezelést alkalmazók számára.
A jelenleg ismert szabályok alapján a BVK-ba történő vagyonrendelés önmagában nem biztosítana mentességet az új adó alól. A konstrukció ugyanakkor továbbra is jelentős előnyöket kínálhat a vagyon egységének megőrzése, a családi vállalkozások továbbörökítése és a generációváltás tervezése során.
Ügyvédi irodánk a bizalmi vagyonkezelési konstrukciók kialakításában, a családi vagyontervezésben és a meglévő vagyonstruktúrák jogi felülvizsgálatában is segítséget nyújt.
Fontos: A cikk a 2026. október 11-én ismert vagyonadó-tervezet alapján készült. A törvényjavaslat társadalmi egyeztetése még folyamatban van, ezért a végleges szabályozás eltérhet a bemutatott rendelkezésektől. A cikk általános tájékoztatást tartalmaz, és nem minősül egyedi jogi vagy adótanácsadásnak.
Amennyiben kérdése merülne fel a vagyontervezéssel, bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatban, kérjen időpontot itt: https://drfeketelegal.hu/kapcsolat/
