A mindennapi munkánk során gyakran találkozunk olyan kérdésekkel, amelyek a munkaviszony munkáltatói megszüntetésével kapcsolatban merülnek fel. Cikksorozatunkban azokat a leggyakrabban előforduló kérdéseket és hibákat gyűjtjük össze, amelyekkel munkáltató ügyfeleink keresték meg ügyvédi irodánkat, vagy a munkavállaló jogviszonyának megszüntetését követően hozzánk forduló ügyfelek eljárása során tártunk fel.
A cikksorozatunk első részében általános áttekintést nyújtunk a megszüntetéssel kapcsolatos alaki problémákkal összefüggésben és kitekintünk azokra a kérdésekre, melyekre a munkáltatóknak munkaviszony próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetésével kapcsolatban figyelniük kell.
-
A munkaviszony munkáltató megszüntetésével kapcsolatos tipikus alaki problémák.
Az írásbeliség hiánya:
Fő szabályként a munkaviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatokat alaki kötöttség nélkül lehet megtenni, kivéve, ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 22. § (5) bekezdése alapján a munkáltató köteles a munkaviszony megszüntetésére irányúló egyoldalú nyilatkozatát írásban indokolni, de általánosan elfogadott, hogy nem csupán indoklási kötelezettség esetén köteles a munkáltató jognyilatkozatát írásba foglalni, hanem például próbaidő alatti jogviszony megszüntetés esetén is kötelező az írásba foglalás.
Az írásbeliség előírásának jelenleg a papír alapú dokumentum, illetve a jogszabályi feltételeknek megfelelő elektronikus dokumentum felel meg. Nem tekinthető írásbelinek egy normál elektronikus levél, illetve egy scannelt okirat. Az elektronikus dokumentumoknak további többlet követelménynek kell megfelelniük ahhoz, hogy írásbelinek minősüljenek. Ennek a problémakörnek külön cikket fogunk szentelni.
A jogorvoslati kioktatás hiányossága:
Az Mt. 22. § (5) bekezdése alapján a munkáltató köteles az egyoldalú jognyilatkozatával kapcsolatos munkavállalói igény érvényesítésének módjáról, annak határidejéről a munkavállalót kioktatni, ha az igény érvényesítésének határideje rövidebb, mint az elévülési idő.
A munkajogi igények általános elévülési ideje 3 (három) év a munkaviszony megszüntetése jogellenességével összefüggő peres eljárást azonban 30 (harminc) napon belül kell megindítani, így a jogviszony munkáltató általi megszüntetése esetén minden esetben szükséges a jogorvoslati kioktatás, abban az esetben is, ha a jogszabály indoklási kötelezettséget nem ír elő.
Ennek elmaradása esetén a jogviszony megszüntetése nem válik jogellenessé, azonban a munkavállaló igényét 6 (hat) hónapon belül jogosult érvényesíteni a bíróság előtt.
Bár a jogviszony megszüntetésének jogellenességét nem eredményezi, mégis fontos, hogy a jogorvoslati kioktatás megfelelő legyen, hiszen a bíróság az egyébként elkésett munkavállalói igényt is megfelelő időben beérkezettnek tekinti, amennyiben a jogorvoslati kioktatásban a legapróbb hibát is felfedezi.
A jogorvoslati kioktatásnak ki kell terjednie arra, hogy a munkavállaló melyik bíróság előtt (bíróság pontos megnevezése és címe) ki ellen (munkáltató neve és címe) milyen határidőben (a nyilatkozat/felmondás/azonnali hatályú munkaviszony megszüntetés közlésétől számított 30 napon belül) indíthat peres eljárást, továbbá hol kell benyújtania a keresetlevelet. Amennyiben több bíróság illetékessége is felmerül az ügyben, erre vonatkozóan is részletes kioktatást kell tartalmaznia az okiratnak.
A jogviszonyt megszüntető okirat tartalma:
A munkaviszony megszüntetésével kapcsolatban a gyakorlatban felmerülő néhány általános problémát emelünk ki, majd cikksorozatunk további részeiben fogjuk bemutatni az egyes megszüntetési jogcímeknél felmerülő tipikus problémákat.
A megszüntető okiratnak tartalmaznia kell a munkaviszony megszüntetésének jogcímét (felmondás, azonnali hatályú megszüntetés), önmagában azonban jogszabályhely téves megjelölése még nem eredményezi a megszüntető okirat jogellenességét, ha az egyéb jogszabályi követelményeknek eleget tesz.
Az indoklásnak minden esetben valósnak és okszerűnek kell lennie, azaz nem vezetheti mögöttes szándék, nem tartalmazhat valótlan tényállítást és megalapozottnak kell lennie.
A jogviszonyt megszüntető okiratnak fő szabályként tartalmaznia kell a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírását is. Ha az aláírás nem a munkáltatói jogkör gyakorlójától származik, a döntést abban az esetben is a munkáltatói jogkör gyakorlójának kell meghozni vagy utólag jóvá kell hagynia, ennek bizonyítására egy esetleges peres eljárásban a munkáltató köteles.
-
Tipikus problémák a munkavállaló munkaviszonyának próbaidő alatti azonnali hatállyal történő megszüntetésével kapcsolatban.
Tapasztalataink szerint a munkaviszony megszüntetések közül ezt a megszüntetési módot tartják a munkáltatók a „legegyszerűbbnek”, azonban ennek során is számos dologra oda kell figyelni. Ez az alábbiak:
- Ellenőrizzük a munkaszerződés tartalmát!
Ha a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát próbaidő alatt kívánja megszüntetni, akkor az első és legfontosabb kérdés, hogy a felek kötöttek-e ki próbaidőt a munkaszerződésben. Talán triviálisnak tűnik a problémafelvetés, de a gyakorlatban előfordul, hogy a munkáltató az azonnali hatályú jogviszony megszüntetés előtt nem ellenőrzi a munkaszerződés tartalmát, és anélkül szünteti meg a munkavállaló munkaviszonyát azonnali hatállyal, hogy próbaidőt kötöttek volna ki a munkaszerződésben. Ennek hiányában azonban a munkaviszony megszüntetése jogellenes.
- Vizsgáljuk meg a munkaviszony megszüntetésének indokát!
Próbaidő alatti azonnali hatályú munkaviszony megszüntetést nem kell indokolni, azonban, ha a munkavállaló a megszüntető okirat jogszerűségét vitatja és peres eljárást indít a munkáltató ellen, a munkáltató köteles bizonyítani a jogviszony megszüntetésének jogszerűségét, mivel a munkáltató ezen jogát jóhiszeműen és tisztességesen köteles gyakorolni, jognyilatkozata nem ütközhet az egyenlő bánásmód követelményébe.
Önmagában a munkaviszony megszüntetésének indoklása – bár nem szükséges – de nem jogellenes, azonban, ha a munkáltató az indoklás mellett dönt, akkor felel annak jogszerűségéért is, azaz az indoklásnak valósnak és okszerűnek kell lenni.
- Gondoskodjuk a jogviszonyt megszüntető okirat jogszerű közléséről!
Próbaidő esetén, ha a munkáltató meg kívánja szüntetni a munkavállaló munkaviszonyát próbaidő alatt, akkor ezt a nyilatkozatát a munkavállalóval még a próbaidő időtartama alatt közölnie kell. Ez azt jelenti, ha postai úton kívánja feladni a megszüntető okiratot, akkor nem elegendő, ha a próbaidő időtartama alatt postára adja azt, a munkavállalónak a próbaidő alatt át is kell vennie azt, azaz a közlésnek is meg kell történnie. Ha esetlegesen az első kézbesítési kísérletkor a munkavállaló nem veszi át a postai küldeményt, könnyen előfordulhat, hogy a második kézbesítéskor már kifut a munkáltató a határidőből, ami a jogviszony megszüntetés jogellenességét eredményezi. Mindig gondosan mérlegelni kell tehát, milyen módon közli a munkáltató az azonnali hatályú felmondást.
Cikksorozatunk folytatódik…
Amennyiben Önnek jogi támogatásra van szüksége a munkaviszony megszüntetéssel kapcsolatban, vagy bármely más munkajogi kérdésben, mindig érdemes ügyvédhez fordulni, ezzel biztosítva a jogszerűséget és a hosszadalmas peres eljárást.
Irodánk egyik szakterülete a munkajog, így amennyiben szüksége van jogi tanácsra vagy jogi képviseletre, úgy keresse ügyvédi irodánk szakértő munkatársait!
