A több, mint egy éve tartó koronavírus járvány kényszerűen átírta a foglalkoztatás szabályait, amelyhez mind a munkáltatóknak, mind pedig a munkavállalóknak alkalmazkodniuk kellett. Az otthonról történő munkavégzés kiemelt szerepet kapott a foglalkoztatás során a járvány elleni védekezés érdekében.

2021. február 22. napján a Kormány 2021. május 23. napjáig meghosszabbította a veszélyhelyzetet. Ezzel a döntéssel a távmunka szabályokra vonatkozó kormányrendelet hatálya is kiterjesztésre került, amelynek köszönhetően a munkáltatók és a munkavállalók az Mt.-ben meghatározott és egyébként szigorú szabályoktól eltérhetnek.

Cikkünkben a home office szabályaira adunk kitekintést:

  1. A Munka Törvénykönyve (Mt.) alapvetően két jogi kategóriát nevesít a távmunkát, és az otthoni munkavégzést.

Mit jelent a távmunka?

1.    a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen,
2.    rendszeresen folytatott olyan tevékenység,
3.    amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek,
4.    és eredményét elektronikusan továbbítják.

A távmunka lehet teljes, amikor a munkavállaló minden nap a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi a munkáját, illetve lehet részleges. Távmunka esetén a munkáltató utasítási joga korlátozottabb, főszabály szerint kizárólag a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki. Az Mt. azonban lehetővé teszi, hogy a felek eltérően állapodjanak meg a munkáltató utasítási jogát illetően.

Távmunka esetén, ha a felek eltérően nem állapodnak meg, akkor a munkavállaló munkarendje kötetlen, azaz a munkaidőt a munkavállaló maga osztja be. A munkáltató azonban ilyen esetben is előírhatja, hogy a munkavállalónak bizonyos időpontokban, időszakokban kötelezően rendelkezésre kell állnia. Tekintettel arra, hogy az Mt. szerint a felek eltérően is megállapodhatnak, így lehetőség van arra is, hogy a munkaidő-beosztást a munkáltató adja meg.

El kell azonban határolni a távmunkavégzést a home office megállapodásoktól, amelyen ugyanis a normál munkajogviszonyokban szabályozott olyan megállapodásokat értjük, amikor – nem rendszeresen – a munkavállalónak lehetősége van az egyébként előírtaktól eltérő, más munkavégzési helyről munkát végezni.

Mit jelent az otthoni munkavégzés?

Az otthoni munkavégzés meghatározásakor szintén az Mt. szabályai nyújtanak segítséget. A törvény szerint a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. A munkaszerződéstől átmenetileg eltérő foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre.

Lényegében a munkáltató egyoldalúan nem rendelheti el, hogy a munkavállaló határozatlan ideig a munkaszerződéstől eltérő helyen (pl. otthon) végezze a munkáját. A munkáltató egyoldalú utasítással, a munkaszerződés módosítása nélkül – akár a járványügyi helyzetre tekintettel – elrendelhet a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen (otthon) történő munkavégzést, de annak mértéke nem haladhatja meg az évi 44 munkanapot vagy 352 órát. Amennyiben a munkáltató ennél hosszabb időtartamra kívánja a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen (pl. otthon) történő munkavégzést elrendelni, akkor ehhez a munkavállaló hozzájárulása is szükséges.

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. A munkavállaló a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult.

Mit jelent a home office?

A home office meghatározása – bár az a hétköznapi nyelvhasználatba már beépült – nem egyszerű, mivel részletesen szabályozott jogi kategóriának nem minősül.

A legelfogadottabb meghatározás szerint abban az esetben beszélünk home office-ról, ha a munkáltató csak eseti, ad hoc jelleggel engedélyezi a munkavállaló részére az otthoni munkavégzést.

Az alkalmi jelleggel történő otthoni munkavégzést nem szükséges a munkaszerződésben rögzíteni, a munkáltató egyoldalú utasításban vagy belső szabályzatban is rendelkezhet úgy, hogy biztosítja a munkavállaló részére ezt a lehetőséget. Célszerű lehet a munkaszerződésben utalni arra, hogy munkavállalónak előzetes bejelentés alapján lehetősége van a home office igénybevételére.

Amennyiben a munkáltató és a munkavállaló home office-ban történő munkavégzésről állapodik meg, akkor azt munkajogi szempontból a tartalma szerint kell minősíteni, melynek megfelelően a home office-ban történő munkavégzés lehet egyben távmunka is, és otthoni munkavégzés is. Ennek azért van jelentősége, mert egyéb szabályok (pl. a munkavállaló részére fizetendő költségtérítés, munkavédelem) tekintetében is meg kell tudni állapítani az alkalmazandó szabályokat.

  1. A távmunkára vonatkozó veszélyhelyzeti szabályok a cikk írásakor hatályos szabályozás szerint – 2021. május 23. napjáig alkalmazhatóak.

Melyek a kormányrendelet legfontosabb rendelkezései?

A munkavédelemről szóló törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról:

A veszélyhelyzet ideje alatt a távmunkavégzésre vonatkozó eltérő munkavédelmi szabályokat nem kell alkalmazni.

Távmunkavégzés esetén a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, és a munkavállaló a munkavégzés helyét ezen munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról:

A veszélyhelyzet ideje alatt igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a távmunkavégzésben munkát végző munkavállalónak távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg (ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része).

A munkáltatók saját hatáskörben dönthetnek a költségek megtérítéséről.

A költségtérítés igénybe vételének további feltétele, hogy a munkavállaló a munkáltatóval szemben nem számolja el a távmunkavégzéssel összefüggésben az alábbiakat:

az internethasználat díját (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díjat); vagy

a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült munkavégzési hely bérleti díját, a fűtés, a világítás és a technológiai energia díját azzal, hogy ha a lakás és a munkavégzési hely műszakilag nem elkülönített, akkor e kiadás(oka)t a távmunkavégzéssel arányosan, az adott költségre jellemző mértékegységek (munkaidő, m2, m3 stb.) alapulvételével lehet figyelembe venni.

A munka törvénykönyvéről szóló törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról:

A veszélyhelyzet ideje alatt a munkavállaló és a munkáltató a munka törvénykönyvének távmunkavégzésre vonatkozó szabályaitól megállapodásban eltérhetnek.

Ez azt is jelenti, hogy a felek az Mt. szerinti szabályoktól függetlenül minősíthetik a munkavégzést távmunkának.

A fentiekből is jól látszik, hogy a szabályozás erősen megérett az újragondolásra, hiszen már a járványhelyzet kialakulását megelőzően is jelentős igény mutatkozott a home office munkavégzésre, amelynek kereteit a munkáltatók által alkalmazott ún. home office szabályzaton kívül is érdemes volna részletesebben az életszerűséghez igazodva definiálni a munka törvénykönyvében is.

Amennyiben kérdése merülne fel a fentiekkel kapcsolatban, kérjük forduljon bizalommal ügyvédi irodánk munkatársaihoz!

H-9024 Győr, Baross Gábor út 73. I/3.

Tájékoztatjuk, hogy a honlapunkon elérhető tartalmak nem minősülnek jogi tanácsadásnak, a weboldal kizárólag azt a célt szolgálja, hogy bemutassuk ügyvédi irodánkat és általános jellegű információkkal szolgáljunk. A weboldalon található tartalom szerzői jogi védelem alatt áll, így annak részben vagy egészében történő másolása kizárólag a weboldal üzemeltetőjének előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges.

Ezt a honlapot a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamarában bejegyzett Dr. Fekete Bálint Ügyvédi Iroda (képviselő: Dr. Fekete Bálint alapító tag, irodavezető ügyvéd) tartja fenn, az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, amelyek az ügyféljogra vonatkozó tájékoztatással együtt a www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.

ImpresszumAdatkezelési tájékoztatóKapcsolattartói adatkezelési tájékoztatóÁltalános szerződési feltételek

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezettek a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Adatkezelési tájékoztató

Kapcsolattartói adatkezelési tájékoztató

Cookie-k törlése, engedélyezése és kezelése a Chrome-ban
Sütik engedélyezése és tiltása a Mozilla Firefox-ban
Sütik engedélyezése és tiltása az Internet Explorerben

Bezárás