Manapság az életünkben egyre nagyobb teret nyer az elektronikus kapcsolattartás, a közösségi oldalakon való részvétel. Egy gyors regisztrálás után azonban szembesülhetünk vele, hogy mennyi adatunkat osztjuk meg a közösségi oldal üzemeltetőjével, illetve a közösségi oldal résztvevőivel anélkül, hogy tisztában lennénk annak hátrányaival.
Vajon meddig terjed a vélemény-nyilvánításunk szabadsága? Milyen következményei lehetnek egy-egy átgondolatlan, mást személyében sértő posztunknak, hozzászólásunknak?
Jelen cikkünkben a polgári jog személyiségi jogokra vonatkozó szabályaira adunk kitekintést.
Melyek azok a jogszabályok, amelyek szabályozzák a személyiségi jogok körét?
Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, azonban a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info. tv.) értelmében személyes adat az érintettre vonatkozó bármely információ, így a képmás is. Személyes adatok megosztása a közösségi médiában csak az érintett beleegyezésével történhet, akár természetes személy, akár jogi személy kívánja felhasználni azokat.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) általánosságban rögzíti, hogy:
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét, így különösen a magán- és családi élet, az otthon, a másokkal való – bármilyen módon, illetve eszközzel történő – kapcsolattartás és a jóhírnév tiszteletben tartásához való jogát szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja.
Az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak.
Nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult.
Ugyancsak a Ptk.-ban találjuk meg azon jogok körét, amelyek a közösségi oldalakon sérülhetnek.
Melyek ezek a személyiségi jogok?
– az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
– a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
– a személy hátrányos megkülönböztetése;
– a becsület és a jó hírnév megsértése;
– a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
– a névviseléshez való jog megsértése;
– a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése;
– az elhunyt személy hozzátartozóit megillető kegyeleti jog megsértése
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) rendelkezései szerint:
Akiről hozzájárulása nélkül képmás, illetve hangfelvétel készül, a készítésről történt tudomásszerzéstől, valamint akiről a hozzájárulásával vagy hozzájárulása nélkül készült képmás, illetve hangfelvétel a hozzájárulása nélkül kerül felhasználásra, a felhasználásról történt tudomásszerzéstől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül írásban kérheti a készítőtől, illetve a felhasználótól a jogsértés abbahagyását, azt, hogy adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot, a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását.
A sérelem orvoslása iránti kérelemben meg kell jelölni a sérelmezett képmást, illetve hangfelvételt, felhasználás esetén a felhasználás idejét és módját, a tudomásszerzés időpontját, valamint a jogsértőtől követelt szankciót. A képmás, illetve hangfelvétel készítésének, illetve felhasználásának időpontjától számított három hónap eltelte után a sérelem orvoslása iránti kérelem előterjesztésének nincs helye.
Ha a képmás, illetve hangfelvétel készítője, illetve felhasználója a sérelem orvoslása iránti kérelemben foglaltakat nem vagy nem a sérelem orvoslása iránti kérelemnek megfelelően teljesíti, a kérelmet előterjesztő ellene pert indíthat.
Melyek a személyiségi jogsértés leggyakrabban előforduló esetei a közösségi oldalakon?
A Ptk. előírásai szerint a képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.
A képmáshoz való jogot sérti más személy fényképének felhasználása, amelyhez az illető nem járult hozzá például, ha egy közös családi fotózás után valamelyik családtag feltölti a képeket a közösségi oldalakra. Ugyancsak megvalósul a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog sérelme, ha valakiről engedély nélkül videófelvételt készítünk és azt feltöltjük a közösségi oldalra (akár zárt csoportba) és az illető személye a poszt vagy akár a kommentek alapján egyértelműen beazonosítható.
A Facebook csoport üzemeltetője is felel azért, ha valamelyik csoporttag elköveti az emberi méltóság, a becsületet és a jóhírnév megsértését valamelyik posztjával. A Kúria ezt rögzítette is egy 2016-os eseti döntésében, miszerint: a közösségi oldalon a profiloldal létrehozója (függetlenül attól, hogy magánszemély vagy jogi személy, illetve szervezet profiloldaláról van szó) is felelősséggel tartozik a saját oldalán megjelenő hozzászólások, kommentek esetleges jogsértő tartalmáért.
A jogsértés megvalósítható azáltal is, ha megosztjuk más posztját, ami jóhírnév megsértésre alkalmas.
Az emberi méltóságot, a becsületet és a jóhírnevet könnyen megsérthetjük egy-egy rosszul megválasztott kifejezés használatával. A Ptk. kimondja, hogy a becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás.
A jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.
Amennyiben egy privát üzenet, e-mail tartalmát megosztjuk a Facebookon, harmadik személynek továbbítjuk vagy olyan tartalmat teszünk nyilvánossá az érintett személy engedélye nélkül, amelyen a személyes adatai látszanak szintén jogsértést követünk el.
A Facebookon a személyes adatok védelméhez való jog megsértése megvalósítható azzal is, ha valaki más nevében más személyes adatainak jogellenes felhasználásával regisztrál. Például a Facebookon más nevében létrehozunk egy fiktív adatlapot, amelyben az illetőt hamis színben tüntetjük fel, mintha a posztok tőle származnának.
A Facebookon számos lehetőségük van a felhasználóknak, hogy jelentsék a hamis regisztrációkat, vagy a felhasználói feltételeket, esetleg valakit személyében sértő tartalmat. A közösségi oldal üzemeltetője azonban személyes adatokat kizárólag bírósági határozat, illetve idézés ellenében adhat ki.
Milyen jogi lehetőségünk van, ha sérülnek a személyiségi jogaink a közösségi oldalakon?
Fontos, hogy valamilyen módon tudjuk bizonyítani a jogsértés tényét. A rólunk posztolt fotót, videót bejegyzést hitelt érdemlő módon le kell mentenünk, ha nincs más módunk rá képernyőfotóval. A legjobb megoldás lehet, hogy – amíg a jogsértő tartalom elérhető a közösségi oldalon – közjegyzővel ténytanúsítványt készíttetünk róla. Ez a későbbiekben nagymértékben megkönnyíti a bizonyítást pl. egy peres eljárás során.
Az, akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján az eset körülményeinek figyelembevételével követelheti a bíróságtól a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását vagy a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől. Emellett kérheti azt is, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot.
További jogkövetkezményként követelhető a sérelmes helyzet megszüntetése, a jogsértést megelőző állapot helyreállítása és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítése vagy jogsértő mivoltától való megfosztása. Továbbá az is, hogy a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át a sértett részére a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.
Aki a személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a fentiek mellett követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését. A közösségi médiára feltöltött tartalmak gyorsan, hatalmas tömegekhez eljutnak, így a fentiek szerinti, illetve számos egyéb módon elkövethető személyiségi jogsértések rövid idő alatt akár nagy károkat tudnak okozni az érintettnek. A sértett az őt ért nem vagyoni sérelemért pedig sérelemdíjat is követelhet.
Akit személyiségi jogaiban megsértenek a fenti igényeit az öt éves elévülési időn belül érvényesítheti.
Amennyiben személyiségi jogai sérülnének, ügyvédi irodánk vállalja jogi képviselet ellátását nemperes eljárásban, továbbá szükség esetén a felmerülő igények bírósági úton történő érvényesítését polgári peres eljárásban is.
