Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által közzétett tájékoztatás szerint a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság rendkívüli célvizsgálatot indított 2021. október 18-tól annak érdekében, hogy a munkaidővel, illetve a munkaidőkerettel kapcsolatos visszaélések elkerülhetők legyenek.

Amennyiben munkáltatók vagyunk és munkaidőkeret alkalmazása mellett döntünk, vagy munkavállalóként munkaidőkeretben dolgozunk, úgy nem szabad, hogy elkerülje a figyelmünket a téma, amelyet az alábbiakban foglaltunk össze.

Munkaidőkeret

A munkaidőkeret alkalmazása lehetőséget teremt a munkáltató számára, hogy az általános munkarendtől eltérően egyenlőtlen munkaidőbeosztást alkalmazzon és a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keretben határozza meg.

A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidő számításának módját a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 93.§ (1) bekezdés határozza meg, amely alapján „a munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani.”

Mit jelent pontosan az általános munkarend és a napi munkaidő?

A Munka Törvénykönyve rendelkezései szerint az általános munkarend alapján „a munkáltató a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be.” A napi munkaidő fogalmát a Munka Törvénykönyve a következőképp határozza meg: „napi munkaidő: a felek vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály által meghatározott teljes napi munkaidő vagy részmunkaidő.

Az Mt. azonban a fenti fogalommeghatározásokon túl részletesebb szabályokat is tartalmaz a munkaidő vonatkozásában, mely szerint létezik

  • általános teljes napi munkaidő,
  • hosszabb teljes napi munkaidő,
  • rövidebb teljes napi munkaidő is, utóbbi pedig nem tévesztendő össze a részmunkaidővel.

Az általános teljes napi munkaidő 8 óra. Hosszabb teljes napi munkaidő a felek megállapodása alapján legfeljebb 12 óra lehet, amennyiben a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, vagy a munkáltató/tulajdonos hozzátartozója. A rövidebb teljes napi munkaidő a munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján alkalmazható, fontos azonban, hogy a – munkaszerződés kötelező elemét képező – munkabér az általános teljes napi munkaidő, a hosszabb teljes napi munkaidő és a rövidebb teljes napi munkaidő esetén is azonos, míg részmunkaidő esetén a munkabér elszámolása is arányosan történik.

A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét lehet, a Munka Törvénykönyve azonban meghatároz kivételeket is (mint például a polgári repülésben dolgozó légiutas kísérő, belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás, vasúti személyszállítás és árufuvarozás körében foglalkoztatott munkavállalók stb.), amelyek fennállása esetén a munkaidőkeret tartama hat hónap vagy huszonhat hét lehet. Ezen túlmenően a munkaidőkeret tartama, ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb harminchat hónap lehet.

Példa: Számoljuk ki az egy havi munkaidőkeret tartamát 2021. november hónapra!

Általános munkarend: hétfőtől péntekig. A munkanapok száma novemberben: 21 nap (az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni). Általános teljes napi munkaidővel (8 óra) számolva a következő a képlet:

21 munkanap x 8 óra = 168 óra a 2021. november havi munkaidőkeret.

Érdemes szót ejteni a veszélyhelyzetben elrendelt munkaidőkeretben történő foglalkoztatásról is tekintettel arra, hogy a koronavírus járvány számos munkáltató esetében okozott fennakadásokat, illetve leállásokat. A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (Vmtv.) rendelkezései szerint a veszélyhelyzet tartama alatt egyoldalúan vagy a felek megállapodása alapján elrendelt munkaidőkeretben történő foglalkoztatást a munkaidőkeret végéig a veszélyhelyzet megszűnése nem érinti, így a veszélyhelyzet időtartama alatt elrendelt, legfeljebb 24 havi munkaidőkeret annak befejező időpontjáig tart, a jogalkotó ezzel biztosítja a szabályozási átmenetet a veszélyhelyzet megszűnését követően.

Munkaidő elszámolása a munkaidőkeret lejártakor

A munkaidőkeret tartamának lejártakor figyelembe kell venni egyrészről a munkavállaló által teljesített munkaidőt, másrészről a munkáltató által beosztott munkaidőt és heti pihenőnapot, illetve heti pihenőidőt.

Heti pihenőnap és heti pihenőidő különbsége

A Munka Törvénykönyve rendelkezései szerint főszabályként hetenként két pihenőnapot kell beosztani, amelyek azonban egyenlőtlenül is beoszthatók. Az általános munkarend alapulvételével ezek a pihenőnapok a szombat és vasárnap, amelytől a felek a munkaszerződésben eltérhetnek, így más napokra is beosztható a heti pihenőnap.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani. Fontos megjegyezni azonban, hogy munkaidőkeret tartamát tekintve a heti két pihenőnapnak átlagban meg kell lennie, továbbá havonta legalább egy pihenőnapot vasárnapra kell beosztani.

Példa: Amennyiben a munkáltató heti egy pihenőnapot ad ki a munkavállaló részére, úgy a munkaidőkeret további tartamában a másik heti pihenőnapot is ki kell adnia.

A munkáltató a heti pihenőnap alkalmazása helyett heti pihenőidőt biztosíthat a munkavállaló részére, amely esetben a munkavállalót hetenként legalább 48 órát kittevő, megszakítás nélküli pihenőidő illeti meg, amelyet havonta legalább egy vasárnapra kell beosztani. Amíg a heti pihenőnapok teljes naptári napra vonatkoznak, addig a heti pihenőidő esetén nincs ilyen szabály, kizárólag azon feltétel, amely szerint egybefüggő 48 órát kell kitennie a heti pihenőidőnek.

A heti pihenőidő esetén is meg kell jegyeznünk az egyenlőtlen munkaidőbeosztásra vonatkozó azon szabályt, amely szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a 48 órát kitevő heti pihenőidő helyett – a havi egy vasárnap figyelembevételével – a munkavállalónak hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. Ebben az esetben is fontos azonban, hogy a munkavállalónak a munkaidőkeret vagy elszámolási időszak átlagában legalább heti negyvennyolc óra heti pihenőidőt kell biztosítani.

Munkabér elszámolása a munkaidőkeret lejártakor

A Munka Törvénykönyve az egyenlőtlen munkaidő-beosztás tekintetében a havibéres díjazás és az órabéres díjazásra vonatkozóan a következő rendelkezéseket tartalmazza:

  • havibéres díjazás esetén a munkavállalónak a havi alapbére jár, függetlenül a beosztás szerinti munkaidő mértékétől, tehát az adott hónapban ténylegesen ledolgozott munkaórák számától,
  • órabéres díjazás esetén a munkáltató a munkavállaló munkabérét az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével számolja el és fizeti ki, azaz ebben az esetben az általános munkarend szerinti munkaórák alapulvételével történik az elszámolás, kivéve, ha a felek rendelkeznek megállapodással arra vonatkozóan, hogy az adott hónapban ténylegesen ledolgozott munkaórák szerint történik a munkabér kifizetése.

A munkaidőkeret tartamának lejártával meg kell vizsgálni, hogy a munkaidőkeretben beosztható munkaidő és a munkavállaló által teljesített munkaidő mutat-e eltérést, amennyiben igen, úgy a különbözet vonatkozásában a feleknek egymással el kell számolniuk.

Eltérés esetén – összevetve a munkaidőkeret által előírt és a ténylegesen ledolgozott munkaórák számát – meg kell állapítani, hogy a munkaidőkeret tartama alatt, a havonta megállapított és kifizetett munkabéren felül a munkavállaló jogosult-e munkabérre, vagy a munkáltató részéről túlfizetés történt-e.

Ha a munkavállaló az elszámolt munkabérnél alacsonyabb összegű munkabérben részesült, a különbözetet számára a következő havi munkabérrel ki kell fizetni. Amennyiben a munkavállaló túlfizetésben részesült, a Munka Törvénykönyve szerint a munkáltatónak az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Ügyvédi irodánk gyakorlati tapasztalatai alapján a munkaidőkeret témakörében még a felkészült munkáltatók és munkavállalók is találnak olyan kérdéseket, amelyek értelmezésre szorulnak annak érdekében, hogy a munkaidőkeret alkalmazása a jogszabályoknak megfelelően, a felek érdekeinek figyelembevételéve történhessen meg.

Amennyiben Önnek jogi támogatásra van szüksége a munkaidőkeret alkalmazásával kapcsolatban, vagy bármely más munkajogi kérdésben, mindig érdemes ügyvédhez fordulni, ezzel biztosítva a jogszerűséget, elkerülve a munkaügyi birság kockázatát vagy a hosszadalmas peres eljárást egy munkajogi jogvita esetén.

Irodánk egyik szakterülete a munkajog, így amennyiben jogi tanácsadásra vagy jogi képviseletre van szüksége munkáltatóként vagy munkavállalóként, úgy keresse ügyvédi irodánk szakértő munkatársait!

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezettek a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Adatkezelési tájékoztató

Kapcsolattartói adatkezelési tájékoztató

Cookie-k törlése, engedélyezése és kezelése a Chrome-ban
Sütik engedélyezése és tiltása a Mozilla Firefox-ban
Sütik engedélyezése és tiltása az Internet Explorerben

Bezárás