A cikk rövid összefoglalója itt olvasható:
1.) Nézzük meg a tulajdoni lapot!
Győződjünk meg róla, hogy egyezik-e tulajdonos, továbbá ellenőrizzük le, hogy milyen terhek vannak az ingatlanon. Ezen adatok a tulajdoni lap harmadik részében találhatók meg. Az ilyen bejegyzések akadályát képezhetik a vásárlásnak, vagy a tulajdonosi joggyakorlásnak.
Évente két tulajdoni lap letöltése ingyenes a Földhivatali Portál Online oldalán keresztül, ügyfélkapus hozzáféréssel.
2.) Töltsük le a térképkivonatot!
A fenti portálon a térképkivonatot is letölthetjük. A térképkivonat megmutatja, hogy a lakóépület ott szerepel-e a térképszelvényen. Ezt a bankok is ellenőrzik az értékbecslés során. Ha pedig nincs rendben az ingatlan jogi helyzete, akkor a hitelintézet megtagadhatja a finanszírozást.
3.) Tartozik a lakáshoz kizárólagos használatú kertrész vagy parkoló?
A legnagyobb garanciát a társasház alapító okirata jelenti, ebben mindig ellenőrizhetjük, hogy a lakáshoz tartozik-e a parkoló vagy kertrész. Ha ott nem szerepel, vagy nincs még bejegyezve a társasház, úgy a tulajdonostársak közötti használati megállapodás is megfelelő biztonságot jelenthet. Ezek hiányában a szervezeti-működési szabályzatot (SZMSZ) szükséges áttanulmányoznunk, mivel a közös tulajdon használatát abban szabályozhatják.
4.) Milyen tartozások terhelik a lakást?
Mindig érdeklődjünk a közös költség összegéről, és a jövőben várható nagyobb összegű társasházi kiadásokról is, mivel a társasház közös tulajdoni helyiségeinek felújítása, korszerűsítése a tulajdonostársak közös teherviselése alapján valósulhat meg, a legtöbb esetben társasházi hitelfelvétellel, amelynek törlesztése a közös költséget jelentősen emelheti.
5.) Az adásvétel a közös tulajdonú kocsibeállóra is kiterjed?
A nagy társasházakban a mélygarázsokat sok esetben egyetlen helyrajzi számon tartják nyilván ún. teremgarázsként, amelyben a tulajdonosok osztatlan közös tulajdoni hányadokkal rendelkeznek. Fontos tudni, hogy a törvény alapján a tulajdonostársakat elővásárlási jog illeti meg ezen tulajdoni hányadok esetében, így elsőként őket kell értesíteni az elővásárlási jogukról egy vételi ajánlat megküldésével.
Ebben az esetben többletköltségekkel és időráfordítással is számolnunk kell, mivel tértivevényes levél formájában igazolnunk kell az értesítési kötelezettségünket. Sok társasházban kifejezetten vadásznak a beállóhelyekre, így ha nem akarjuk, hogy a beállóra valaki lecsapjon, feltétlenül kössük ki az adásvételi szerződésben, hogy a garázsra eső tulajdoni hányad a lakással együtt, úgynevezett „dologösszességnek” minősül, és így bármely tulajdonostárs csak az ingatlannal együtt vásárolhatja meg a beállóhelyet.
6.) Az ingatlanvásárlás előtt írjunk alá „foglalós papírt”?
Fontos tudnunk, hogy okiratszerkesztésre nem jogosult bárki, így egyáltalán nem mindegy, hogy milyen iratot tesznek elénk, és azzal milyen kötelezettséget vállalunk. 2021. január 1-jétől pontosításra került a törvényszöveg, amely szerint ingatlanközvetítő nem készíthet, szerkeszthet és nem ellenjegyezhet ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló okiratokat vagy azok tervezetét, kizárólag ezen iratok előkészítésében és beszerzésében működhet közre.
Amennyiben nem rendelkezünk szaktudással vagy nem ismerjük ki magunkat az ingatlanügyletek világában, akkor keressünk hozzáértő ügyvédet, kérjünk jogi tanácsot vagy bízzuk meg a szándéknyilatkozat vagy előszerződés véleményezésével, szerkesztésével, hiszen a saját érdekeinket így juttathatjuk leginkább érvényre. Ne feledjük, hogy ami most felesleges költségnek tűnhet, az sok későbbi kellemetlenségtől kímélhet meg minket.
A teljes cikk alábbi linken érhető el:
