A cikk rövid összefoglalója itt olvasható:
Az ingatlanok tulajdonjogának átruházása körében az adásvételi szerződések mellett az egyik
legkedveltebb szerződési forma az ajándékozási szerződés. Egyenes ági rokonok (pl.: szülő-gyermek,
nagyszülő-unoka) és házastársak között illetékmentes az ajándékozás.
Ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó a dolog tulajdonjogának ingyenes átruházására, a
megajándékozott a dolog átvételére köteles. Ingatlan ajándékozásának érvényességéhez a szerződés
írásba foglalása is szükséges.
Nyugat-Európai országok többségében már általánosnak mondható jelenség az örökségtervezés.
Ajándékozási szerződéssel a leendő örökhagyó gyakorlatilag még életében ki tudja elégíteni a leendő
örökösöket. Sokszor előfordul a gyakorlatban a haszonélvezeti jog fenntartásával történő
ajándékozás, amely biztosítékot nyújt az ajándékozó számára.
Az ajándékozás fő jellemzője az ingyenesség, amelyet a szerződésben kifejezetten meg kell jelölni.
Emellett a szerződésben szükséges az ajándék értékének meghatározása is.
Amennyiben az ajándékozó fél valamilyen feltevéssel vagy egyéb határozott céllal juttatja az
ajándékot, úgy annak körülményeit érdemes megjelölni az ajándékozási szerződésben figyelemmel
arra, hogy annak végleges meghiúsulása esetén az ajándék visszakövetelhető, ha a feltétel
bekövetkezése nélkül az ajándékozásra nem került volna sor. A szokásos mértékű ajándék
visszakövetelésének nincs helye.
Alapot adhat az ajándék, vagy a helyébe lépett érték visszakövetelésére, amennyiben a
megajándékozott az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el.
Visszakövetelésnek nincs helye, ha az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése
időpontjában már nincs meg, továbbá ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta; megbocsátásnak,
illetve a visszakövetelésről való lemondásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok
nélkül hosszabb idő nélkül nem követeli vissza.
