Korábbi bejegyzésünkben – melyet ide kattintva elolvashat – megvizsgáltuk az építőipari kivitelezési szerződés legfontosabb, illetve kötelező tartalmi elemeit, amelyek ismerete elengedhetetlen a kivitelezéssel foglalkozó vállalkozások számára.
Ezúttal néhány olyan szerződéses biztosítékot járunk körbe, amelyek a felek kötelezettségeinek szerződésszerű teljesítését segítik elő. Az alábbi biztosítékok szerződésben történő alkalmazásával magasabb színvonalra tudjuk emelni a kivitelezési szerződésünket, ezáltal a jogszabály által meghatározottakon túl olyan elemeket építhetünk be egy-egy konstrukcióba, melyek mind nagyobb biztonsággal szolgálnak a megrendelők, építtetők, fő- és alvállalkozók számára is.
Kötbér
A vállalkozási szerződésekben leggyakrabban alkalmazott biztosíték a kötbér, amely jellemzően az szerződésben vállalt teljesítési határidők betartását biztosítja. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezései szerint „a kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést.” Amint az a jogszabály rendelkezéseiből kitűnik, kötbér nem kizárólag a késedelmes teljesítés esetére köthető ki, szinte bármilyen szerződésszegés szankcionálható az alkalmazásával. A jogszabály három típusát nevesíti, amelyek a következők:
-
késedelmi kötbér,
-
meghiúsulási kötbér, illetve
-
hibás teljesítési kötbér.
Amennyiben kötbér alkalmazása mellett döntünk, úgy az kizárólag írásban köthető ki. A kötbér megfizetése alól abban az esetben mentesül a kötelezett, ha kimenti a szerződésszegését, tehát ha azért nem felelős.
Fontos megemlíteni, hogy a meghiúsulási kötbér érvényesítése esetén a teljesítés nem követelhető, azonban a késedelmi kötbér érvényesítése nem mentesít a teljesítés kötelezettsége alól, tehát a késedelmi kötbér fizetése mellett is teljesíteni kell a szerződésben foglaltakat. Hibás teljesítés esetére kikötött kötbér érvényesítését követően a jogosult szavatossági igényt nem érvényesíthet.
Kötbér után kamat érvényesen nem köthető ki, azonban az esedékessé vált, kötbér után kötelezett késedelmi kamatot köteles fizetni. A kötbér jogosult részéről történő érvényesítésének nem feltétele a kár bekövetkezése, kizárólag a szerződésszegést kell bizonyítania. Amennyiben a jogosultnak a szerződésszegésből eredően kára származott, kötbér mellett érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát is. A jogosult dönthet úgy is, hogy a kárának megtérítését követeli, ha a kötbérigényét nem érvényesítette.
Lehetőség van valamennyi vagy akár csak bizonyos szerződéses kötelezettséget kötbérrel biztosítani.
Óvadék
A szerződésben foglalt kötelezettségek biztosítására szolgálhat a leggyakrabban bérleti szerződésekben használt, azonban ennél szélesebb körben használható óvadék, amely alapítható pénzen és értékpapíron, fizetésiszámla-követelésen, továbbá jogszabályban óvadék tárgyaként meghatározott más vagyontárgyon.
Az óvadék tárgyát – amely lehet pénz, valamint vagyontárgy is – a másik fél rendelkezésére bocsátják, így az a fél számára biztosítékul szolgál a másik fél által szerződésben vállalt kötelezettség nemteljesítése esetére, mivel az óvadékból a fennálló követeléseit kielégítheti. Kézizálogként pénzen és okirati értékpapíron lehet óvadékot alapítani azok birtokának átruházásával.
Az óvadék alapítását írásbeli szerződésbe kell foglalni, továbbá az óvadék tárgyát képező dolgot, illetve jogot az óvadék jogosultjának rendelkezésére kell bocsátani. Fizetésiszámla-követelés vagy dematerializált értékpapír esetén ez egy a számlavezető, a jogosult és a kötelezett közötti háromoldalú megállapodással biztosítható.
Garancia
A kezesség mellett a másik leggyakrabban használt személyi biztosíték a garancia. A garantőr kötelezettségvállalása önálló. A garantőr a saját maga által vállalt feltételek szerint köteles teljesíteni. A hétköznapi szóhasználatban gyakran összemosódik a hibás teljesítés esetére vállalt jótállás fogalmával. A garancia, azonban attól eltérő jogintézmény.
A garancia egy olyan fizetési ígéret, amely egy másik kötelem adósának tartozását biztosítja. A gyakorlatban leginkább bankok, pénzintézetek vállalják a garanciát, azonban bármely más vállalkozás is megteheti ezt.
Az építési szerződések kedvelt biztosítékaként használják, mivel a vállalkozói többszöri felszólítás ellenére történt nemteljesítése esetén a megrendelő lehívhatja a bankgaranciát, amellyel a biztosítéki összeg már hozzá kerül. Ezt követően a lehívást a vállalkozó csak bíróság előtt támadhatta meg. Jelenleg a Teljesítésigazolás Szakértő Szerv eljárásának befejezéséig a garantőr nem köteles kifizetni a lehívott összeget, amennyiben a másik fél vitatja a lehívás jogszerűségét, megakadályozva ezzel a visszaélésszerű lehívási gyakorlatot.
Az építési szerződések körében gyakori biztosítékként alkalmazzák a garanciát pl. a jótállási kötelezettség biztosítására, amikor is a jótállási időszak végéig fenn kell tartania a kötelezettnek a garanciaszerződést biztosítva ezzel, hogy eleget fog tenni a hibák kijavítására vonatkozó kötelezettségének.
Egy mindenre kiterjedő és biztosítékokat is tartalmazó kivitelezési szerződés mindig a szerződés tárgyát képező építőipari tevékenység, valamint annak pontos részletei ismeretében készíthető el olyan módon, hogy a későbbi jogvitákat megelőzzük. Irodánk szakterületei közé tartozik az építési jog, így amennyiben jogi tanácsadásra vagy jogi képviseletre, illetve építőipari kivitelezési szerződés elkészítésében való közreműködésre van szüksége, forduljon hozzánk bizalommal!
