A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodás szükséges. A szerződéskötési folyamatnak szinte minden szerződés esetén fontos eleme a szerződési ajánlat megtétele és elfogadása.
Ajánlatnak minősül, a szerződés megkötésére irányuló egyértelmű, lényeges kérdésekre kiterjedő nyilatkozat. Az ajánlat többféle formában is megvalósulhat, azt nem kell szükségszerűen írásba foglalni, kivéve akkor, ha az adott szerződés írásbeli alakisághoz kötött. Vannak szerződések, amelyeknél a jogszabály kötelező írásos formát határoz meg érvényességi kellék gyanánt, ilyen például az ingatlan adásvételi szerződés.
A szerződéskötési ajánlat lényege, hogy az ajánlat a másik fél által, minden lényeges kérdésben történő megállapodással a szerződés létrejön. Annak az eldöntését, hogy mi minősül lényeges elemnek a Polgári Törvénykönyv rögzíti. Lényeges elemnek minősül többek között például a szolgáltatás és ellenszolgáltatás meghatározása, tehát az, hogy mi a szerződés tárgya és mit adunk érte cserébe.
Az ajánlatot fontos megkülönböztetni a szándéknyilatkozattól. Szándéknyilatkozatnak, a szerződéskötésre készülő feleknek a szerződéskötést megelőző tárgyalás során tett nyilatkozatait lehet tekinteni. Ezen szándéknyilatkozat és egyéb tárgyalás során tett további nyilatkozatok azonban nem hoznak létre az ajánlathoz hasonló kötöttséget, viszont a határvonal nagyon vékony, így fontos a tartalmi elemekre odafigyelni. Ha egy szándéknyilatkozatot nem akarunk kötelező erővel felruházni és ajánlatként feltüntetni, akkor bele kell írni, hogy ez egy ún. „indikatív”, tehát nem kötelező érvényű nyilatkozat vagy azt, hogy nem minősül ajánlatnak. Nem elegendő az okirat tetején az elevezést megvizsgálni, a tartalma szerint kell a jogi kötőerejét megítélni.
Az ajánlati kötöttség azt jelenti, hogy az ajánlattevő a Polgári Törvénykönyv alapján rögzített feltételeknek megfelelő ajánlatot tesz, ahhoz az ajánlathoz meghatározott ideig kötve marad. Az ajánlattevő meghatározhatja, hogy meddig tart az ajánlati kötöttsége. Az ajánlati kötöttség akkor kezdődik, amikor az ajánlatot a másik féllel közlik. Két kategóriát lehet elkülöníteni.
Az egyik a jelenlévők között tett ajánlat, amelynek esetén a másik fél az ajánlatról azon nyomban tudomást szerez, tehát ebben az esetben a kötöttség ideje azonnal kezdetét veszi. Ebben az esetben, az ajánlati kötöttség megszűnését a szabályozás a lehető legrövidebb időre korlátozza. Ugyanis ilyenkor, az ajánlati kötöttség megszűnik, ha a másik fél az ajánlatot késedelem nélkül el nem fogadja. Ebbe az időtartamba bele kell számítani a szerződéskötéshez kapcsolódó különböző szempontokat (például, a szerződés tárgyának az értéke, hiszen egy nagyobb értékkel bíró dolog adásvétele hosszabb átgondolási időt igényel).
A másik kategória a távollévők közötti ajánlattétel, ebben az esetben az a lényeges időpont, hogy az ajánlatról mikor szerez tudomást az ajánlat címzettje. Amennyiben távollévők között tett ajánlatról van szó, a kötöttség azon idő eltelte után szűnik meg, amelyen belül az ajánlattevő rendes körülmények között a választ várhatta. Például, ha postai úton történik az ajánlat közlése, akkor az ajánlati kötöttség kezdő időpontja az a nap lesz, amikor az ajánlatot tartalmazó küldemény az ajánlat címzettjéhez igazoltan megérkezik és postafordultával lehet várható az esetleges elfogadás.
Ha az ajánlattevő meghatározta a kötöttség időtartamát, akkor annak lejártával szűnik meg az ajánlati kötöttség. Akkor viszont, ha az ajánlattevő nem határozta meg az ajánlati kötöttség idejét, abban az esetben a törvény által meghatározott időtartamot kell az ajánlati kötöttség időtartamának tekinteni. Az ajánlati kötöttség megszűnik abban az esetben is, ha a másik fél az ajánlatot visszautasítja.
Azon esetkörben is megszűnik az ajánlati kötöttség, amikor az ajánlattevő a másik félhez intézett jognyilatkozatával visszavonja az ajánlatát, mielőtt a másik fél, az elfogadó jognyilatkozatát, elküldte volna az ajánlattevő részére. Ebben az esetben a törvény korlátot állapít meg, ugyanis, ha írásbeli ajánlatról beszélünk, akkor az csak és kizárólag írásban vonható vissza. Azonban, ha az már hatályossá vált, akkor nem vonható vissza. A törvény rendelkezik arról az esetről is, ha az ajánlat kifejezetten meghatározza, hogy nem vonható vissza, ilyenkor értelemszerűen nincs lehetőség az ajánlat visszavonására.
Az ajánlati kötöttség időtartama az ajánlat címzettje számára is rendkívül lényegesnek mondható, ugyanis csak az ajánlati kötöttség ideje alatt tehet olyan elfogadó nyilatkozatot, amellyel a szerződés létre tud jön. A törvény értelmében az ajánlatot, az azzal való egyetértést kifejező jognyilatkozattal lehet elfogadni. Ha késedelmesen történik az elfogadó jognyilatkozat megtétele, akkor a szerződés nem jön létre. Kivételt állapít meg a törvény és létrejön a szerződés, ha az elfogadó jognyilatkozat késedelmes megtétele ellenére, az ajánlattevő erről késedelem nélkül tájékoztatja az elfogadó felet. Maga a szerződés akkor jön létre, ha az ajánlatra vonatkozó elfogadó jognyilatkozat hatályossá válik.
Összességében tehát, a jogszabály által meghatározott ajánlat esetén mind az ajánlattevő oldalán, mind a másik fél oldalán (ajánlat címzettje) kötelezettség keletkezik. Az ajánlat közlésével pedig megindul a szerződéskötési folyamat. Az ajánlat megtétele tehát, rendkívül lényeges eleme a szerződéskötési folyamatnak. Ugyanis, egy ideális szerződéskötési folyamat első és egyben legfontosabb lépése a korábban már említett ajánlat és annak elfogadása. Maga a szerződés létrejöttének feltétele pedig, hogy az ajánlat elfogadásra kerüljön. Az ajánlatban érdemes már bizonyos részletszabályokat is szerepeltetni, mivel az elfogadás azzal együtt történhet csak.
Előfordulhat olyan eset, hogy az ajánlatot valaki csak részben akarja elfogadni, ilyenkor ez ellenajánlatnak minősül, amelyre a másik félnek van lehetősége reagálni. Részleges elfogadás tehát csak a másik fél hozzájárulásával lehetséges.
Például, ha az ajánlat tartalmazza egy lakásfelújításra vonatkozó kivitelezési munka költségvetését az anyagok és a munka díjazását, valamint a befejezési határidejét és a megrendelő a költségvetést elfogadja, azonban a határidőt nem és arra más ajánlatot tesz, úgy a vállalkozónak ezt el kell fogadnia, csak akkor jön létre a szerződés. Minél részletesebb ajánlatot teszünk, annál biztosabbak lehetünk, hogy kisebb eséllyel alakul ki jogvita közöttünk.
Az ajánlat elfogadása tehát létrehozza a szerződést. Általában ezt követően a felek a részletszabályokkal kidolgozott szerződést szoktak kötni egymással. Ha viszont ez elmarad, akkor éppen a részletszabályokon alakulhat ki véleménykülönbség és vita a felek között, ezért érdemes már az ajánlat mellé egy szerződéstervezetet csatolni vagy kérni annak érdekében, hogy tisztában legyünk vele, hogy milyen kötelezettségekkel kell számolnunk.
Amennyiben Ön ajánlatot készül tenni vagy bizonytalan abban, hogy a jognyilatkozat ajánlatnak minősül-e, esetleg eltérő feltételekkel szeretne szerződést kötni, úgy keresse bizalommal ügyvédi irodánkat!
