A szerződéseket nem elnevezésük, hanem tartalmuk szerint kell elbírálni, így érdemes megvizsgálnunk ezeket a jogviszonyokat közelebbről is, hogy pontos képet kapjunk azok tartalmáról és ezáltal precízen tudjuk meghatározni a vállalkozásunk részvételével épp létrejövő jogviszonyt.

A vállalkozások mindennapi ügymenetében a leggyakrabban előforduló szerződéstípusok a megbízási szerződés, a vállalkozási szerződés és munkaszerződés. Azt tapasztaljuk, hogy a gyakorlatban a szerződés megnevezése nem mindig alkalmas egy-egy jogviszony pontos meghatározására és minősítésére.

Megbízási vagy vállalkozási jogviszony?

A megbízási és a vállalkozási jogviszony hasonlóságainak és különbségeinek megállapításához a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései között kell keresnünk a választ. Annak érdekében, hogy megállapítsuk és elhatároljuk a jogviszonyok legfontosabb tartalmi elemeit, azokat az alábbiakban mutatjuk be.

Megbízási szerződés

A jogszabály szerint a megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles. Fontos megjegyeznünk, hogy a megbízási szerződés ún. gondossági kötelem, így az eredmény megvalósulása nem képezi a szerződés teljesítésének feltételét. A megbízott feladata abban áll, hogy minden tőle elvárhatót megtesz a rábízott feladat ellátása érdekében, szolgáltatása a „gondos eljárásra” terjed ki.

A jogviszony egyik legfontosabb eleme a széleskörű utasítási jog, mely szerint a megbízott köteles a megbízó utasításait követni, amely utasítástól csak abban az esetben térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli és a megbízó előzetes értesítésére nincs mód. Ilyen az esetben azonban a megbízót késedelem nélkül értesíteni kell. Abban az esetben, ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles erre figyelmeztetni.

Amennyiben a megbízó a figyelmeztetés ellenére fenntartja az utasítását, a megbízott elállhat a szerződéstől, illetve felmondhatja azt, vagy a feladatot a megbízó saját kockázatára elláthatja. Abban az esetben azonban, ha az utasítás végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezet, illetve veszélyezteti mások személyét vagy vagyonát, a megbízott köteles megtagadni annak teljesítését.

A képviseleti jog alapján a megbízás teljesítése magában foglalja a szerződéskötéshez, illetve jognyilatkozat tételéhez szükséges meghatalmazást is. A megbízottat tájékoztatási kötelezettség terheli, így a megbízó kérésére, illetve – amennyiben az szükséges – a megbízó kérése nélkül is köteles őt tájékoztatni az ellátandó ügy állásáról.

A megbízási szerződésben meg kell határoznunk a megbízási díjat, amelyre a megbízott akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre (gondossági kötelem). Kivételt képez ez alól, ha az eredmény részben vagy egészben a megbízott felróható eljárása miatt maradt el. Meg kell említenünk, hogy a megbízási díj nem foglalja magában a megbízás teljesítéséhez szükséges költségeket, azokat azonban a megbízott a feladat ellátása során előlegezni köteles.

A megbízási szerződésnek további típusaival találkozhatunk, amelyeket a Ptk. külön nevesít és külön részletszabályok vonatkoznak rá:

  • bizományi szerződés,
  • közvetítői szerződés,
  • szállítmányozási szerződés, valamint
  • bizalmi vagyonkezelési szerződés.

Vállalkozási szerződés

A jogszabály rendelkezései alapján a vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény () megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles. Amint az a fogalomból kitűnik, a vállalkozási jogviszony magában foglalja az eredmény megvalósulását, így a megbízási jogviszonnyal szemben – melyek jellemzően ügyviteli típusú szolgáltatások – a vállalkozó tevékenységével eredmény létrehozására köteles, amely ún. eredménykötelem.

A tevékenység ellátásnak feltételeit a vállalkozó köteles megszervezni olyan módon, hogy biztosítsa annak biztonságos, szakszerű, gazdaságos és határidőre történő befejezését. A vállalkozási szerződések esetében is rendelkezik a megrendelő utasítási joggal, azonban az nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére és nem teheti a teljesítést terhesebbé.  A vállalkozási szerződés teljesítése során is előfordulhat, hogy a megrendelő célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, azonban a jogszabály ugyanolyan módon szabályozza, mint a megbízási szerződés esetében.

A vállalkozó által megvalósítandó mű konkrét helyhez kötött tevékenységet feltételezhet, amely követelményt a jogszabály is nevesíti, így amennyiben a tevékenységet a megrendelő által kijelölt munkaterületen kell elvégezni, a megrendelő kötelessége a munkaterületet tevékenység végzésére alkalmas állapotban rendelkezésre bocsátani. Ellenkező esetben a vállalkozó megtagadhatja a tevékenység megkezdését, végső soron pedig elállhat a szerződéstől és kártérítést követelhet.

A vállalkozási szerződések esetén – hasonlóan a megbízási szerződéshez – fontos követelmény, hogy a megrendelő betekintést nyerjen a folyamatba, így a megrendelő ellenőrzési joga alapján a tevékenységet és a felhasználásra kerülő anyagot bármikor ellenőrizheti, azonban a vállalkozó az ellenőrzés elmaradása esetén sem mentesül a szerződésszegés jogkövetkezményei alól.

A többletmunka és pótmunka fogalma a vállalkozási szerződések esetén jelenik meg, azonban azokat el kell határolnunk egymástól. Fontos követelmény, hogy a megvalósítandó műnek rendeltetésszerű használatra alkalmasnak kell lennie, ennek érdekében pedig a vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási díj meghatározásának figyelembe nem vett munkát, illetve az olyan munkát, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra nem alkalmas. Ezzel szemben a pótmunka utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munka, amely nem teheti a vállalkozó feladatát aránytalanul terhesebbé.

A vállalkozói díj meghatározása kétféle módon történhet: átalánydíj vagy tételes elszámolás alapján. Amennyiben a felek átalánydíjban állapodtak meg, a vállalkozó az átalánydíjon felül pótmunka ellenértékét követelheti, azonban a többletmunka megtérítésére nem jogosult. Tételes elszámolás alapján a vállalkozó a ténylegesen elvégzett munka ellenértékére jogosult.

Tekintettel arra, hogy a vállalkozási szerződés alapján eredmény jön létre, az elkészült művet a vállalkozó átadás-átvételi eljárás keretében köteles átadni a megrendelőnek és közösen elvégzik a szolgáltatás vizsgálatát, megállapítják a szerződésszerű teljesítést vagy annak elmaradását.

A vállalkozási szerződésnek számos típusa létezik, amelyeket a Ptk. külön szabályoz, ezek az alábbiak:

  • tervezési szerződés,
  • kivitelezési szerződés,
  • kutatási szerződés,
  • utazási szerződés,
  • mezőgazdasági vállalkozási szerződés, valamint
  • közszolgáltatási szerződés.

A munkaviszony

A megbízási és vállalkozási jogviszonnyal ellentétben – amelyeket a Ptk. szabályoz – a munkaviszony szabályait a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (Mt.) találjuk. Annak érdekében, hogy megfelelően elhatároljuk az előzőekben bemutatott jogviszonyoktól, az alábbiakban legfontosabb jellemzőit gyűjtöttük össze.

A munkaviszony munkáltató és munkavállaló között alá-fölérendeltséget hordoz magában, különös tekintettel a munkáltató utasítási jogára, amely túlmutat a megbízási és vállalkozási jogviszonyban meglévő utasítási jogon, ugyanis kiterjed a munkavégzés egészére, annak idejére, végrehajtási módjára is. Az utasítás teljesítésének megtagadása körében a Mt. két esetkört nevesít:

  1. munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, illetve
  2. a munkavállaló megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.

Az utasítási jog mellett a munkáltatót a munkavállaló munkavégzése tekintetében ellenőrzési jog illeti meg. Fontos kiemelni, hogy a munkavállaló a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető, az ellenőrzés nem járhat a személyiségi jogok sérelmével.

A munkaviszonyt az ellátandó feladat jellege is elhatárolja a fentiekben vizsgált vállalkozási és megbízási jogviszonyoktól, különös tekintettel a munkavállaló munkakörére, amely a munkaszerződés kötelező tartalmi eleme. A munkavállaló munkakörének meghatározása során jelöli ki számára a munkáltató azt a rendszeresen ismétlődő, folyamatosan ellátandó feladatot, amelyet a munkavállaló személyesen köteles ellátni, annak ellátása érdekében helyettest nem vehet igénybe.

A munkaviszonyban a munkáltatót foglalkoztatási kötelezettség terheli, tehát munkával kell ellátania a munkavállalót, továbbá biztosítania kell a munkavégzéshez szükséges feltételeket és eszközöket, míg a munkavállalót rendelkezésre állási kötelezettség terheli, azaz munkaidőben munkavégzésre alkalmas állapotban a munkáltató rendelkezésére kell állnia.

A munkaszerződés másik kötelező eleme a munkabér, amely az elvégzett munkáért járó rendszeres díjazás. A munkabér több elemből tevődhet össze (például alapbér és bérpótlék), a munkaszerződésben azonban a munkavállaló alapbérét kötelező meghatározni.

Elhatárolás

Az egyes jogviszonyok legfontosabb jellemzőinek vizsgálata után összefoglaljuk azokat a fentiekben kifejtett szempontokat, amelyek alapján könnyebb elhatárolni a munkaviszonyt a polgári jogi jogviszonyoktól. Iránymutatásul szolgálhat a már hatályon kívül helyezett, de a gyakorlatban ma is alkalmazott, a munkaviszony minősítő jegyeit meghatározó 7001/2005. (MK 170.) FMM–PM együttes irányelv, amely elsődleges és másodlagos minősítő jegyeket jelöl meg. Az elsődleges minősítő jegyek önálló fennállása alapján már megállapítható a munkaviszony, míg a másodlagos minősítő jegyek kiegészítik azokat. Elsődleges minősítő jegyek az alábbiak:

  • a tevékenység jellege, a feladat munkakörként történő meghatározása,
  • személyes munkavégzési kötelezettség,
  • foglalkoztatási – rendelkezésre állási kötelezettség,
  • alá-fölérendeltségi viszony.

A másodlagos minősítő jegyeket önmagukban nem feltétlenül tudjuk meghatározni, azonban a többi minősítő jeggyel együtt vizsgálva egyértelműen a munkaviszony fennállását támaszthatják alá:

  • irányítási, utasítási, ellenőrzési jog,
  • munkavégzés időtartama, munkaidő-beosztás,
  • munkavégzés helye,
  • a munka díjazása,
  • munkáltató munkaeszközeinek használata,
  • biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása a munkáltató által,
  • írásbeliség.

Jelen cikkünkben segítséget kívántunk adni a különböző jogviszonyok megismeréséhez és egymástól történő elhatárolásához, azonban a feltételek és a körülmények különbözősége miatt azok létrehozása során, a szerződések készítéséhez érdemes ügyvédi segítséget igénybe venni.

Amennyiben jogi tanácsadásra vagy szerződés elkészítésében történő közreműködésre, illetve okiratszerkesztésre van szüksége, keresse bizalommal ügyvédi irodánk szakértő munkatársait!

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezettek a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Adatkezelési tájékoztató

Kapcsolattartói adatkezelési tájékoztató

Cookie-k törlése, engedélyezése és kezelése a Chrome-ban
Sütik engedélyezése és tiltása a Mozilla Firefox-ban
Sütik engedélyezése és tiltása az Internet Explorerben

Bezárás