A baleset egy olyan rendkívüli, váratlan, hirtelen ható, egyszeri külső behatás, amely a szervezet károsítását, illetve halálát idézheti elő. Alapvetően három csoportja különböztethető meg: az otthoni-szabadidő- és a munkahelyi balesetek, valamint a közlekedési balesetek.
Közlekedési balesetről beszélhetünk, ha legalább egy mozgó közúti, vasúti-, vízi vagy légijármű, továbbá – a közúti közlekedés körében – állatot hajtó (vezető) személy részvételével, vagy ilyen jármű mozgásából eredően bekövetkezett, általában a közlekedési szabályok szándékos vagy gondatlan megszegésével gondatlanságból, illetőleg véletlenül előidézett olyan váratlan esemény, amellyel ok-okozat összefüggésben egy vagy több személy meghalt, megsérült, vagy dologi kár keletkezett.
Miként csoportosíthatók a közlekedési balesetek?
A közlekedési balesetek csoportosítása kimenetelük szerint történhet. Ennek értelmében beszélhetünk személyi sérüléssel nem járó, könnyű sérüléssel járó balesetről (ilyenkor kizárólag könnyű, büntetőjogi szempontból 8 napon belül gyógyuló testi sérülés történhet), a következő kategória a súlyos sérüléssel járó baleset, amelynek következtében egy vagy több személy súlyos – büntetőjogi szempontból 8 napon túl gyógyuló – testi sérülést szenvedett.
A közlekedési balesetek újabb csoportját alkotja, a halálos kimenetelű baleset, amelynek következtében egy vagy több személy a helyszínen vagy később, a balesettel okozati összefüggésben életét veszti. Súlyosabb esetkörről beszélhetünk a tömegszerencsétlenség és a halálos tömegszerencsétlenség vonatkozásában. A tömegszerencsétlenség az olyan baleset, amelynek következtében legalább egy ember súlyos testi sérülést, továbbá legalább kilenc személy pedig sérülést (legalább könnyű testi sérülést) szenvedett. A halálos tömegszerencsétlenség az olyan baleset, amelynek következtében legalább egy ember meghalt, és legalább kilenc más személy megsérült.
Milyen lehetőségek vannak, ha Ön vagy utasa, illetve a gépjármű megsérült?
Ha Ön vagy utasa, illetve a gépjármű megsérült a közlekedési baleset során, akkor a kár megtérítési módjának és menetének meghatározásához szükséges annak vizsgálata, hogy milyen módon következett be a kár. A bűncselekménnyel okozott kár megtérítését az elkövetőtől, több elkövető esetén azok mindegyikétől lehet követelni. Elsődleges szempontként kell meghatároznunk azt, hogy más által okozott cselekmény során, esetleg abból kifolyólag történt a baleset, tehát idegenhibás, vagy a sérült által okozott, tehát sajáthibás volt maga a káresemény.
Sajáthibás káreseményről akkor beszélhetünk, ha a biztosított maga okozta a balesetet. Ebben az esetben kizárólag a biztosítóval kötött biztosítási szerződésbe foglalt és a biztosító által vállalt kockázatok körét lehetséges megalapozottan követelni.
Ezzel szemben az idegenhibás káresemény esetköréről akkor beszélhetünk, ha a bekövetkezett káresemény a másik fél magatartásával áll okozati összefüggésben. Két kategóriát különböztethetünk meg, az egyik a vagyoni kár (pl. járművel kapcsolatos kár). Azonban a sérülésnek lehetnek a jövőre nézve negatív hatásai, amit a sérelemdíj (korábban nem vagyoni kártérítés) hivatott ellensúlyozni.
A sérelemdíj iránti követelést az alapozza meg, hogy a balesettel összefüggésben megsérült személy élethez, testi épséghez és egészséghez való joga is károsodást szenvedett el. Tehát ebből következik, hogy a sérelemdíj összegének mértéke jogszabályban nincs rögzítve, az mindig az adott esethez igazodik (gyógyulás időtartama, maradandó fogyatékosság, elszenvedett fájdalom stb.). Ezen kategóriába tartoznak a közlekedési baleset során elszenvedett pszichés károk is, hiszen a sérelemdíj összegének megállapításánál lényeges szempont, hogy a baleset kihatással volt-e a sérültnek a mentális állapotára. Vita esetén a sérülések jellegének és súlyosságának megállapítását az igazságügyi orvosszakértő végzi. Amennyiben a közlekedési baleset halált okoz, úgy a kár az elhunyt hozzátartozóit éri, ezt nevezzük hozzátartozói kárnak. Ebben az esetben a kárigényt a biztosító előtt, a hozzátartozók érvényesíthetik.
A sérelemdíjra való jogosultsághoz, nem szükséges a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása. Az eset körülményeire tekintettel, különösen a jogsértés súlyára, a felróhatóság mértékére a bíróság egy összegben határozza meg a sérelemdíj mértékét. Fontos azonban kiemelni, hogy a sérelemdíj összegét a bíróság nem határozza meg helyettünk, így a sérelemdíj követelésére vonatkozó igény előterjesztésével egyidejűleg azt az összeget is meg kell jelölünk, amelyre sérelemdíj jogcímén igényt tartunk. A sérelemdíj összegének meghatározása nem könnyű feladat, hiszen az esetleges bírósági eljárást megelőzően szükséges az eset összes körülményét áttekinteni, azokat a vonatkozó bírói gyakorlat tükrében megvizsgálni és kialakítani a jól alátámasztható igényünket, amely adott esetben bíróság előtt is megállja a helyét.
Ügyvédi irodánk személyes konzultáció keretében megvizsgálja az Ön (vagy hozzátartozója) közlekedési balesetét, és az Önnel folytatott részletes beszélgetés után kialakítja álláspontját, így amennyiben közlekedési balesettel kapcsolatban sérelemdíj követelést kíván előterjeszteni, keresse ügyvédi irodánk szakértő munkatársait és készséggel állunk rendelkezésére.
