Egy vállalkozás életében – sajnos akár visszatérő jelleggel – előfordul, hogy kintlévőségeit az üzleti partnerek nem fizetik meg az arra rendelkezésre álló határidőben, valamint a fizetési felszólítások sem hatásosak, így a vállalkozásnak olyan megoldás után kell néznie, amely segítségével sikerrel tud eljárni a követelés behajtása érdekében. Ebben a bejegyzésünkben a követelés behajtásának egy lehetséges formájával foglalkozunk, a felszámolási eljárás főbb ismérveit kívánjuk bemutatni.
A felszámolási eljárás
A felszámolási eljárás jogszabályi hátterét és szabályait a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) határozza meg. A felszámolási eljárást az adós székhelye szerint illetékes törvényszék folytatja le, és célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők – a törvényben meghatározott módon – kielégítést nyerjenek, azaz a követelés megfizetésre kerüljön az adós társaság vagyonából.
A bíróság az adós fizetésképtelenségét többek között abban az esetben állapítja meg, ha az adós a szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette. Adós felszámolása iránti kérelem abban az esetben nyújtható be, amennyiben a követelés a 200.000,- Ft összeget meghaladja.
Fontos, hogy az írásbeli fizetési felszólításnak tartalmaznia kell a követelés jogcímét, annak összegét, valamint a megfizetésére nyitva álló határidő megjelölését. A fizetési felszólításban meg kell jelölni azt a végső határidőt is, amelynek eredménytelen elteltét követően a hitelező meg kívánja indítani a felszámolási eljárást az adóssal szemben vagy egyéb eljárásban kívánja érvényesíteni a fennálló követelését.
A felszámolási eljárás megindítása
Mindenekelőtt fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az adós, hitelező vagy a végelszámoló kérelmére induló felszámolási eljárásban a kérelmező részéről a jogi képviselet kötelező, tehát ügyvédre van szükség! Amennyiben felszámolási eljárásban – akár hitelezői minőségben, akár adósként – veszünk részt, minden esetben nélkülözhetetlen a jogi képviselet!
A felszámolási kérelem benyújtását követően a bíróság értesíti az adóst, egyúttal felhívja, hogy az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül nyilatkozzon arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Az eljárás ezen pontján a bíróság – az adós kérelmére – legfeljebb 45 napos határidőt engedélyezhet a tartozás kiegyenlítésére.
Az adós követelést elismerő nyilatkozatától, illetve a követelés adós általi megfizetésétől függően eljárás felszámolás elrendelése nélkül megszűnik, vagy a bíróság az adós felszámolását elrendeli, amely esetben a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedését követően kerül sor a felszámoló kirendelésére. A felszámoló tevékenysége az adós gazdasági tevékenységének befejezésére, a pénzügyi feltételek meghatározására és hitelezői követelések kielégítésére irányul.
Mi történik a felszámolás elrendelését követően?
A felszámolást elrendelő végzés a Cégközlönyben közzétételre kerül, amely közzétételtől számított 40 napon belül jelenthetik be a hitelezők követeléseiket a felszámolónak. Lehetőség van a 40 nap eltelte után, azonban a közzétételtől számított 180 napon belül is követelés bejelentésére, ebben az esetben viszont a korábban – tehát 40 napon belül – bejelentett követelések kielégítése megelőzi a későbbiekben bejelentett követelések kielégítését, így a hitelezők részéről a 40 napos határidő elmulasztása következtében a követelés megtérülése – az adós társaság vagyoni helyzetétől függően – meghiúsulhat. Mindezekre tekintettel abban az esetben, ha üzleti partnerünk felszámolás alá kerül, kiemelt figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a követeléseinket mielőbb bejelentsük!
Amennyiben észleljük, hogy üzleti partnerünk felszámolás alá került, mielőbb forduljunk ügyvédhez!
Egyezségkötés, mint lehetőség
Fontos tudni, hogy a felszámolási eljárásban az eljárás különböző szakaszaiban lehetőség van egyezség megkötésére, amelynek során a felek külön megállapodásban rögzítik a követelés megfizetésének módját és határidejét, illetve kérik a felszámolási eljárás megszüntetését.
Lehetőség van a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig is egyezséget kötni, kivéve, ha kényszertörlési eljárás során kell felszámolási eljárást kezdeményezni.
Mindazok, akik a felszámolási eljárásba hitelezőként nem jelentkeztek be, egyezségkötés esetén az eljárás befejezését követően követelésüket az adóssal szemben nem érvényesíthetik.
Rövid összefoglalónkból kitűnik, hogy a felszámolási eljárásban különös jelentőséggel bírnak a határidők, akár hitelezői minőségben veszünk részt, akár adósként vontak felszámolási eljárás alá. Hangsúlyozzuk, hogy a gyors reakció, ügyvédi segítség igénybevétele kulcsfontosságú a követelésünk megfizetése, vagy a társaságunk felszámolástól való megóvása érdekében!
Amennyiben felszámolási eljárással kapcsolatban jogi segítségre van szüksége, keresse ügyvédi irodánk szakértő munkatársait!
